FŐOLDAL | KEZDŐKNEK | AZ AKVÁRIUM | HALAK | GERINCTELENEK | NÖVÉNYEK | ALGA | BETEGSÉGEK | BARKÁCSROVAT | DIZÁJN és BIOTÓP | ESEMÉNYEK
 
« Vissza

Kagylók

Manapság egyre gyakrabban bukkannak fel kagylók a halas szaküzletekben. A leggyakoribb faj az ázsiai borsókagyló (Corbicula fluminea). Ez az apró, kerek, sárga kagyló sajnos hazánban is elterjedt inváziós faj, ami nagy tömegben található meg a Duna vízrendszerében. Az akváriumi kagylók tartásáról sok tévhit terjed, például hogy tisztítják a vizet, vagy könnyű őket tartani. Valójában elég problémás akváriumlakók, speciális igényekkel, és még csak látni is alig lehet őket. 

A kagylók etetése a legnehezebb feladat, ugyanis apró lebegő élőlényekkel és szerves anyaggal táplálkoznak. Egy egészséges akváriumban nem gyűlik fel annyi törmelék a talajon, ami a kagylók táplálékát biztosítani tudná. A kagylókat nekünk kell etetni, napi rendszerességgel. A sórák és az amano garnéla lárváinak felnevelésére alkalmas gyári tápok itt is működnek, pl. Hobby liquizell, JBL artemio fluid.  Ezek folyékony, alga alapú eleségek. Házilag készíthetünk kagylóeleséget spirulina, élesztő, turmixolt zöldségek és halhús keverékéből. Pipettával juttassunk a kagyló szájadéka közelébe néhány cseppet. Ha jól csináltuk, akkor megfigyelhetjük, hogy az eleséget a vízzel együtt beszívja a kagyló. Óvatosan adagoljuk, mert a fölösleg csak a vizet szennyezi. A kagylók ugyan kiszűrik a vízből a lebegő részecskéket, de a vízminőséget összességében nem javítják, hanem ammóniával terhelik - hiszen ugyanúgy állatok, heterotróf anyagcserével, mint a halak.  A másik fő probléma, hogy a kagylók lárvái halparaziták. Beágyazódnak a halak bőrébe, és egy darabig ott fejlődnek. A sebek, amiket okoznak, könnyen lehetnek másodlagos fertőzések támadási pontjai. A kagylókat puha, nagyszemű homokban jó tartani. Ebbe beássák magukat, úgy, hogy a kagyló töredéke látszik csak ki, ezért nem túl dekoratív akváriumlakók. Legalább a kagyló legnagyobb szélességének megfelelő homokvastagság kell, különben nem tudnak benne rendesen mozogni. A nagytestű(20cm+) kagylók izomereje olyan hatalmas, hogy akár az akváriumot is meg tudják repeszteni, ha valamelyik sarokba ékelik magukat.

Amikor egy kagyló elpusztul, nem egyszerű észrevenni, viszont komoly veszélyforrás az akvárium vízminőségére. Az elpusztult kagylók egy idő után enyhén szétnyílnak, érintésre nem reagálnak. Nem mindig egyszerű megállapítani, a gyanús kagylót vegyük ki az akváriumból egy karantén medencébe, és figyeljük meg, hogy változik-e bármennyit is a testhelyzete. Egyes kagylók képesek napokig is szorosan összecsukódva  mozdulatlanul maradni. Ha az összecsukott kagyló elpusztul, azt először a szagán vehetjük észre, később fel is nyílik. A kagylók a csigákhoz hasonlóan érzékenyek a vegyszerekre, különösen a réztartalmúakra.

© akvaguru.hu

Kövess minket a Facebookon is!

 

EXO Corner Webshop

Budapest Akvarisztika

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
© Miró | W3C