« Vissza
Az algásodás okai
A főellenség
Az algásodás oka tulajdonképpen az egyensúly megborulása az akváriumban. Ez az egyensúly nagyon sok biológiai folyamat összehangolt működését jelenti, amibe sokféleképpen bele tudunk avatkozni, akár pozitív, akár negatív irányban. Ezeknek a folyamatoknak van egy kulcsfontosságú szereplője, az ammónia. Az ammónia egy nitrogénvegyület, ami oldott gáz formában van jelen az akváriumban, és az algák számára nagyon könnyen hasznosítható forrás. A nitrogén viszonylag nagy mennyiségben szükséges a fotoszintetizáló szervezetek fejlődéséhez, legyenek azok algák vagy az akvárium növényei. A rendes akváriumi növények más nitrogénforrásokat is képesek hasznosítani, így nem viseli meg őket az ammónia hiánya. viszont az algák szaporodása lassú és kontrollálható marad. Ha sikerül ammóniamentesen tartani az akváriumot, akkor nem csak az algáktól szabadulunk meg, de halaink is szebbek és egészségesebbek lesznek.
Honnan jön az ammónia?
Az ammónia a halak eleségéből származik. Minden fehérje, ami haleleség formájában vízbe jut, előbb vagy utóbb ammóniává alakul. Egyedül az a mennyiség kerül ki a körforgásból, ami a halak növekedése során a testükbe épül, ez viszont nagyon kevés az összeshez viszonyítva. Az ammóniát a szűrőberendezés távolítja el a vízből. A magas ammóniaszint gyakori okai:
- Túl gyenge szűrő
- Túl sok hal kis helyre összezsúfolva
- Új akváriumnál a bejáratási idő kihagyása
- A szűrőbaktériumok pusztulása, például gyógykezelés vagy áramszünet miatt
- Túletetés, bomló haleleség vagy haltetem a vízben
- Elhanyagolt, eliszaposodott akvárium
A fény és az ammónia
Mondják, hogy a túl sok fény algásodást okoz. A megfigyelésnek van alapja, de a helyzet ennél bonyolultabb. Minél több a fény az akváriumban, annál kevesebb ammónia is elég a vízben az algáknak. Egy jól megvilágított akváriumban már olyan kevés ammónia is algásodást vált ki, amit alig mutatnak ki a tesztek, míg alacsony fényerőn csak a nagyobb mennyiségnek van látható hatása, ami már komoly problémákat okozhat a halaknak is. Ha csökkentünk a fényerőn, akkor rosszabb helyzetbe kerülnek az algák, viszont a probléma valódi okát így a szőnyeg alá söpörjük. A kevesebb fényt a növények is megszenvedik, ha nem árnyéktűrő fajták. Igen magas fényerőn is lehet algamentesen akvarizálni, ennek egyik alapfeltétele a tökéletes szűrés.
A fénymennyiség szerepe
Ha sok fény éri az akváriumot, de a növények ezt nem tudják hasznosítani tápanyaghiány miatt, akkor az a fénymennyiség mind az algákat boldogítja. Ha árnyéktűrő növényeink vannak erős fényen, és nem szeretnénk a tápozással foglalkozni, akkor az algaproblémákra a kézenfekvő megoldás a fényerő csökkentése. A világítótesteken nem egyszerű változtatni, de úszó növények telepítésével leárnyékolhatjuk a vizet.
A világítás időtartama is sokat számít. A növények csak egy adott ideig képesek egy nap fotoszintetizálni, minden további megvilágított óra az algáknak kedvez. Minél gyengébb az akvárium világítása, annál több időre van szükség, míg erős világításnál kevesebbre. Gyenge fényen napi 12 óra megvilágítás is kell, de ennél többet nem tudnak hasznosítani a növények. Közepes fényen 8-10 óra az ideális időtartam, erős fényen 7-8 óra, extra erős fényen 6 óra szükséges mindössze.
Jó fény és rossz fény
Algának az egyszerű felépítésű fotoszintetizáló szervezeteket nevezzük. A fejlett edényes növények közeli rokonai egymásnak, az algák között viszont még csak laza rokoni kapcsolat sincs. Van olyan alga, ami a zöld növények egyszerűbb rokona, van, ami inkább az állatokkal áll közelebbi kapcsolatban, mások pedig a baktériumok közé tartoznak. Ezért a fényt is rengeteg különféle módon hasznosítják, a színanyagok teljes palettája megtalálható a köreikben. Nincs olyan hullámhossza a fénynek, amit valamelyik alga ne tudna hasznosítani, tehát olyan fényforrás sincs, amitől minden alga eltűnik. A zöld növények viszont egyetlen kombinációját szeretik a különböző hullámhosszoknak, mégpedig a kék és a vörös fény nagyobb arányát a többihez képest. Az algamentesség szempontjából az ideális fény az, amelyik a zöld növények minden igényét kielégíti, és nem tartalmaz fölösleges UV és infravörös hullámhosszokat. Az öregedő fénycsövek spektruma eltolódik, a fényük egyre nagyobb részét már csak az algák tudják hasznosítani. Ezért az akváriumi fénycsöveket legalább évente ajánlott cserélni.
A napfény algásít, de a szerepét sokan eltúlozzák. Valóban tartalmaz ultraibolya és infravörös sugárzást is, és a közvetlen napfény felmelegíti a vizet, ami szintén az algáknak kedvez. A szórt napfény viszont már nem rendelkezik számottevő negatív hatással, a gyengén világított akváriumoknál meghálálják a növények. Sokaknak sikerül az ablak közelében is algamentes, dús növényzetű akváriumokat létrehozni.
Az elhanyagolt akvárium
Az akvárium alján felgyűlő törmelék a halak ürülékéből, bomló növényi részekből és mikroszkopikus élőlények tömegéből áll. A mulm még sok szerves anyagot tartalmaz, ami bomlása során további ammóniát termel. Egy kis mennyiség minden akváriumban akad és nem jelent problémát. Viszont ha hagyjuk felgyűlni, akkor csak további tápanyagot biztosítunk az algáknak. A rendszeres vízcseréről se feledkezzünk meg.
A nitrát és a foszfát
Régebben a nitrátot és a foszfátot tartották az algásodás fő kiváltóinak. Valóban igaz, hogy azokban az akváriumokban, ahol ennek a két vegyületnek a koncentrációja magas, általában túlszaporodnak az algák. Valójában nem ez a két vegyület okozza az inváziót, hanem minden az akvárium elhanyagolásának a következménye. A ritka vízcsere és az elmaradt talajtakarítás nem csak a nitrátot és a foszfátot hagyja felhalmozódni, hanem a nagyobb ammóniatermelődésnek is kedvez. Mivel az akváriumban minden nitrátmolekula ammóniából keletkezik, ezért a természetesen felhalmozódott magas nitrátszint valóban felelős az algásodásért, de a nitrát mint vegyület már nem vesz részt ebben. Sok akvarista bizonyította kísérletben, hogy a nitrát és a foszfát adagolása az akváriumban nem okoz algásodást. Így a növénytápok adagolása sem algásít, főleg, hogy az általános tápok csak mikroelemeket tartalmaznak. Maguknak az algáknak nagyon kevés tápanyagra van szüksége a növekedéshez, így mindenféle tápozás nélkül is könnyen hozzájutnak a szükségleteikhez, egyedül az ammónia, ahol meg lehet őket fogni. Túl alacsony nitrátszint mellett éheznek a növények,a pusztuló növényi szövetek pedig az algatermelődésnek kedveznek. Ha az akvárium nitrátszintje 5 mg/liter alatti, érdemes megfontolni az adagolását.
Növénytápok
Bár sokan úgy tartják, az akváriumi növénytápok nem algásítanak, lásd az előző bekezdést. Egy rosszul megválasztott táp viszont okozhat olyan problémákat a növényeknél, aminek algásodás is lehet a következménye. Ennek egyes tápanyagok hiánya, és nem a jelenléte az oka. Ha sok növényünk van és legalább közepesen erős világításunk, akkor valamilyen tápra szükségünk lesz a növények egészséges fejlődéséhez, és így az algásodás elkerüléséhez. Ha a növényeink szenvednek és algás az akvárium, akkor gyakran előfordul, hogy pont egy növénytáp oldja meg az algaproblémát is.
A nem akváriumi növénytápok ammóniát tartalmaznak, így a használatuk kerülendő.
A növények szerepe
A fotoszintetizáló szervezetek folyamatos versenyben állnak egymással a tápanyagokért és a fényért. A növények ammóniaszegény környezetben előnybe kerülnek az algákkal szemben. Ha a növények számára minden szükséges tápanyagot megadunk, akkor növekedésükkel eltávolítják a vízből a maradék ammóniát, amit a szűrőbaktériumok meghagynak. Ha sok és egészségesen fejlődő növényünk van, akkor meg fogjuk nyerni a háborút. Ennek az a feltétele, hogy a világításunk, a választott növényfajaink, a tápozás és a széndioxid adagolása összhangban legyenek. Ha a szűrésünk és a halállomány rendben van, mégis algaproblémákkal küzdünk, akkor itt érdemes keresni a baj forrását.
Meleg
Ha a víz felmelegszik, gyorsabb az élőlények anyagcseréje. A lebontó baktériumok gyorsabban dolgoznak, és több ammóniát szabadítanak fel a törmeléktől. Ahogy a víz melegszik, kevesebb gázt képes megtartani, így az oxigén és CO2 szintje lecsökken. Az oxigénhiány rontja a szűrőbaktériumok teljesítményét, a CO2 hiány pedig a növények fotoszintézisét fogja vissza. Mindkét folyamat fogyasztja az ammóniát, így lelassulásukkal megnövekszik a szintje a vízben. Az algákat nem érintik ezek a problémát, és a bőséges ammóniára vidám burjánzással reagálnak. Nyáron, ha nem tudjuk hűvösen tartani a szobát, szinte garantált az algainvázió.
Új akváriumok
Új akváriumokban teljesen normális, ha a kellemesnél több alga fejlődik az első pár hétben. Ilyenkor még nem szaporodtak el a szűrőbaktériumok, így nem tudnak azonnal elbánni az ammóniával. Ha a kezdeti időben nincs ammónia a vízben, például egy táptalajból, akkor pótolni kell, különben nem is tudnának min szaporodni a lebontó szervezetek. Ebből az ammóniából mindenképpen jut az algáknak is. Az új akvárium üvegéből és szilikonjából kerül egy nagyon kevés szilícium a vízbe, ami a kovamoszatok szaporodásának kedvez. Ilyenkor még a növények sem szedték össze magukat az átültetés után, így nem tudják felvenni a versenyt az algákkal.
Megelőzés
Az akváriumot nem lehet hermetikusan elzárni az algáktól, sok típusnak a levegőben is terjed a spórája. Néhány fajta viszont távol tartható, ha nem hurcoljuk be az akváriumba. Ilyen például az igen kellemetlen ecset és agancsalga. Egyes kertészetek árulnak teljesen steril növényeket is, de ezeknek elég borsos ára van. Pénztárcakímélőbb megoldás, ha statisztikai alapon csökkentjük a kockázatot. Ha a növényeinket egyszerre, egy helyről vásároljuk, akkor sokkal kisebb esélye van az algák behurcolására, mintha egyenként válogatjuk innen-onnan. Ha egy kereskedésben vásárolunk, számoljunk vele, hogy az akváriumokba rendszeresen érkeznek mindenféle növények és állatok, amik kellemetlen albérlőket honosítnak meg a tároló akváriumokban. Ha közvetlenül a kertészetből vásárolunk, jóval kisebb az esély, hogy jövevényeket is kapunk a növények mellé. Mindenképpen lesz valamennyi algánk, de nem mindegy, hogy egy-két fajta él az akváriumban, vagy tucatnyi különböző. Minél többféle algánk van, annál nagyobb az esély, hogy valamelyik remekül érezze magát az adott körülmények között.
Sokan a fertőtlenítésben vagy a karanténban hisznek. Híg hipós oldatba áztatják a növényeket, vagy elkülönítve tárolják őket hosszabb ideig. A módszer működése kérdéses, mivel az algaspórák kémiailag igen ellenálló és hosszú ideig pihenő képletek.