« Vissza

A kánikula és az akvárium

Sokan úgy gondolják, ha trópusi halakat tartanak, akkor hazánk mérsékelt övi klímáján fölösleges a nyári meleg miatt aggódniuk. Azonban ez sajnos nincs így, a nyári kánikula megviseli a díszhalakat, és szélsőséges esetben tömeges elhullást is okozhat. A gyakori akváriumi halfajok 24-26 fok környékén érzik jól magukat. Nyáron azonban jóval magasabb hőmérsékletek is előfordulnak. Nem ritka a napokig tartó 30 fok fölötti hőség, ami néha még éjszakára sem csökken le. Egy rosszul szigetelt épületen belül pedig lehet akár 40 fok is egy ilyen napon. A panellakások, tetőterek vannak ilyen téren a legrosszabb helyzetben. Ezt tovább súlyosbítja az akvárium felszerelése, a világítás és a belső szűrő motorja szintén melegítenek a vízen. Ha a helyiséget nem tudjuk 35 fok alatt tartani, akkor jobb, ha inkább lemondunk az akváriumról. Reális módszerekkel maximum 4-5 fokot lehet csökkenteni az akvárium hőmérsékletén. 30 fok körül sok halfaj jól boldogul, például a sziámi harcoshalak vagy a vörös neonok. Más akváriumi állatok viszont már ezt is nagyon rosszul viselik, például a kék neonhalak vagy a garnélák. Ha a lakásunk erősen felmelegszik egész nyáron, és nincs légkondink, akkor ajánlott ehhez igazítani a fajválasztásunkat. Ha csak a legnagyobb kánikulában megy fel a benti hőmérséklet, akkor átvészelhető néhány hét - azonban ehhez napi többször is foglalkozni kell az akváriummal.

Hogyan óvhatjuk meg a halainkat?

- Ha eddig nem volt, vegyünk egy akváriumi hőmérőt! Az akvárium hőmérséklete lassabban változik, mint a környező levegőé, és a technika miatt magasabb is lehet mint a szoba átlaga. Fontos, hogy tudjuk mennyire rossz a helyzet, és ehhez nem elég a saját közérzetünkre vagy a szobai hőmérőre hagyatkozni.

- Ha zárt az akvárium, vegyük le a fedelét. Így a víz tud párologni, ami csökkenti a hőmérsékletet. Ezen kívül zárt tetőnél a lámpa hőjének jelentős része a vizet melegíti. Ha a tetőt meg tudjuk emelni 5-10 centivel, a hő és a vízpára szabadon távozhat a szoba levegőjébe.

- Levegőztessünk. A meleg felgyorsítja az anyagcserét, így nem csak a halak igényelnek több oxigént, de az akvárium lebontó szervezetei is elfogyasztanak egy csomót előlük. Plusz még az oxigén is rosszabbul oldódik melegben. A szűrőre tegyük fel a levegőztető feltétet, vagy ha nincs, a kifolyót emeljük a felszín fölé, hogy csobogjon. Ha ezek után is oxigénhiányos tüneteket látunk, üzemeljünk be egy légpumpát. Az oxigénhiány jeleit kora reggel és a délutáni legmelegebb alatt ellenőrizzük, ez a két kritikus időszak.

- Kapcsoljuk le a lámpát. Ez csak vészmegoldásnak alkalmas, a legforróbb napokra. Fény nélkül a növények is oxigént fogyasztanak, így hiába nyerünk egy kicsit, veszítünk is a másik oldalon.

- Vízcsere. Gyors, de hosszú távon nem működő megoldás. Azonnal lecsökkenthetjük vele a hőmérsékletet, akár drasztikusan is. Azonban ezzel meg is ölhetjük a halainkat, a hősokk ha kialakul, általában el is viszi az áldozatot. Ezért a vízcserénél figyeljünk oda, hogy 2-3 foknál többet ne változzon a hőmérséklet. Miután kimertük a túlmelegedett vizet, nem kell egyszerre visszapótolnunk az egészet. Ha az akváiumban bőven maradt még víz a halaknak és a növényeknek, megtehetjük, hogy először csak felét-egyharmadát pótoljuk hűvösebb vízzel, és pár óra múlva a többit. Így több alkalommal is van lehetőség a hűtésre egyetlen vízcserével. Azonban heti 2-3 30-40%-os vízcserénél többet nem ajánlott végezni, mert nem tesz jót az egyensúlynak, és a halakat is stresszeli ha túlzásba visszük.

- Jegeljünk. Mivel egy nyitott akvárium párolgása elég nagy melegben, így napi pár marék jégkocka bőven elfér benne. Csak ne egyszerra adagoljuk, hanem szépen elosztva, pár óránként. Ha ez is kevés a hatékony hűtéshez, akkor vízzel töltött üdítőspalackokat fagyasszunk le, és ezeket cserélgessük az akváriumban, mint a jégakkut. Szintén figyelni kell a hirtelen hőmérsékletváltozásra, egyszerre csak 1-2 fokot hűtsünk. A legforróbb nyári napokon van, hogy félóránként simán eltűnik 1-2 liter jég az akváriumban úgy, hogy alig van látható hatása a hőmérsékletre.

- Ventillátor. A szél megnöveli a vízfelszín párolgását, ami a párolgási hő miatt csökkenti a hőmérsékletet. Ezzel a módszerrel akár 4-5 fok tartós hőmérsékletcsökkenést is el lehet érni. Akár egy szobai ventillátort is odaállíthatunk az akvárium mellé, a vízre irányítva, de árulnak direkt erre a célra gyártottat is. Az utóbbiak szebbek, praktikusabbak, egyszerűen felhelyezhetők az üveg szélére, de úgy egyébként semmi lényegeset nem tudnak, amire egy mezei szobaventillátor ne lenne ugyanúgy képes. Sőt, az utóbbiak teljesítménye általában nagyobb, így hatékonyabbak is. Sokan barkácsolnak is ventillátort, számítógép alkatrészek felhasználásával.

- Légkondi. Bár létezik akváriumklíma, egy rendes lakásklíma árát elkérik érte. Akkor meg már érdemesebb az egész szobát hűteni, legyen nekünk is jó, ne csak a halaknak.