« Vissza

Algairtás

Algaevők

Az algaevő állatok hasznos segítséget jelentenek, de nem képesek egyedül megküzdeni egy komoly invázióval. Semmiképpen sem váltják ki az akvárium vízminőségének rendbetételét, főleg, hogy nagy részük érzékeny erre és egyes algatípusokhoz alig nyúlnak. Egyik algaevő faj sem képes egészségesen fejlődni kizárólag algatáplálékon, külön növényi eleséget kell biztosítanunk nekik. A kisebb akváriumok algaevői a különböző garnélák, csigák és a törpe szívóharcsa. Nagyobb akváriumokban látványos algaevő harcsafajok tömegéből választhatunk, de a csíkok és pontyfélék is képviseltetik magukat. 

Vegyszeres algairtás

Az algaölő vegyszerek kényelmes és biztos megoldást ígérnek, de a használatuk kockázatos és a hatásuk a legjobb esetben is csak ideiglenes.  Az algásodás eleve rossz vízminőség esetén jellemző, az elpusztuló algák tömege ezt tovább rontja. Ez további táplálékot jelent az újabb algáknak, amik meg is jelennek, ha az algaölő már nincs jelen az akváriumban. Így az algaölők nem alkalmasak önmagukban az algásodás megszüntetésére, viszont kiegészítő kezelésként segíthetnek. Ha a körülményeket már az algáknak kedvezőtlenné alakítottuk, akkor az irtószerek felgyorsítják az eltűnésüket. Az algaölők nagyrésze réztartalmú vegyület. Ezek hosszú távon megölik az akvárium növényeit, az érzékenyebb fajokkal akár pár nap alatt végeznek. A rézre igen sok akváriumi állat is érzékeny, mint a csigák, a garnélák, és egyes halcsoportok is.  A másik népszerű algaölő vegyület a szalicilsav. Kevésbé problémás a rézhez képest, kis mennyiségben jól tolerálják a gerinctelenek is, de a tényleg hatásos mennyiség már irritálhatja az állatokat.

Helyi kezelés

Egyes akváriumi vegyszereknek töményen algaölő hatása van. Ilyenek az oxigénpótló készítmények és a szerves szénforrások. Az oxigénpótló szerek(„oxigéncsepp”) hidrogén-peroxidot tartalmaznak, aminek bomlása tiszta oxigént termel. Ez a vegyszer veszélyes, töményen maró hatású, ezért ügyeljünk, hogy közvetlenül a halakra vagy a bőrünkre ne kerüljön belőle. Tiszta peroxidot vásárolhatunk vegyszerboltban és patikában is. A peroxid erős szer, bármilyen algát képes elpusztítani, de ha nem vagyunk óvatosak, a növényeinket is megviseli a kezelés.  A szerves szénforrások fabtázianevében általában szerepel a „carbo” szó, és folyékony CO2 néven is emlegetik őket. Ezek glutáraldehidet tartalmaznak, az anyag szembe nem kerülhet és töményen az állatoknak sem használ.  Főleg az ecset, az agancs és a kékalga ellen hatásos.

Szerezzünk egy kisméretű fecskendőt vagy pipettát, és szívjuk fel az ajánlott napi adagot. Ezt az akvárium belül fecskendezzük közvetlenül az algás területekre. Kapcsoljuk le a kezelés előtt a szűrőt, hogy ne terítse túl hamar szét a szert. A peroxidtól azonnal buborékozni kezd a kezelt terület, és nemsokára lilásan elszíneződik az alga. Ilyenkor már elpusztult, de kell még egy pár nap, mire elbomlik és leesik magától. A glutáraldehid hatása lassabb, csak pár nap után figyelhetjük meg a lilás vagy vöröses elszíneződést, és némileg lassabban is tűnik el a kezelt terültetről a maradvány. Ha a növényeken van az alga, akkor nem minden esetben biztonságos a módszer . A mohafélék könnyen az algák sorsára jutnak, a vízikelyhek és a vékonyabb levelű növények esetében a vegyszereket érdemes kétszeresére hígítani vízzel. Szokták hipós vízbe is meríteni az algás növényt hasonló céllal, de ez sokszor tönkreteszi azt az algával együtt. Ha nem mossuk le elég alaposan a kezelés után, akkor hipó kerülhet az akváriumba, ami egyetlen élőlénynek sem tesz jót. A szerves szénforrások rendszeres napi adagolása biztonságos tápanyag a növények számára, így akár minden nap kezelhetünk egy-egy kisebb területet. Az elpusztult algák rontják a vízminőséget, ezért egy nagyobb irtás után pár napig érdemes tesztekkel figyelni a vizet. 

Mechanikai irtás

Ha fel is számoljuk az algásodás okát, a már elszaporodott algák nem tűnnek el azonnal. Egy kis takarítással felgyorsíthatjuk a folyamatot. A fonalas algákat egy fogkefe segítségével tudjuk a legegyszerűbben kifésülni a növények közül. Az üvegről borotvapengével kaparhatjuk le a pontalgákat. Az algamágnes kényelmes, mert nem kell a vízbe nyúlni, de könnyen összekarcolhatjuk vele az üveget. Kövekről és már tereptárgyakról körömkefével dörzsölhetjük le az algát. Lusták használhatnak elektromos fogkefét, egy nagyméretű háttér megpucolásánál sok fáradságot megspórol.  Ha kivehető tereptárgyról van szó, beáztathatjuk tömény sós vagy ecetes vízbe, ez pár óra alatt elpusztítja az algákat, ezután pedig pár hét alatt maguktól el fognak bomlani. A bevonatképző kékalgákat és barnaalgákat talajporszívóval is összegyűjthetjük. Lebegő algák ellen a szűrőbe helyezett kovaföld a megoldás, ez kiszűri a legapróbb szervezeteket is.

Általános karbantartás

Ha egy régebb óta üzemelő akvárium elalgásodik, ajánlott a karbantartásával  kezdeni az irtást. A talajt jól át kell porszívózni, mert a felhalmozódott mulm tápanyag az algáknak. A szűrőben cseréljünk szűrőanyagot, ha szükséges. A perlonvatta hamar eltömődik, érdemes pár havonta újra cserélni. A biológiai szűrőanyagok idővel elöregednek, sötétbarnává válnak, ilyenkor érdemes egy részüket frissre cserélni. Az öreg fénycsövek is táplálják az algákat megnövekedett UV sugárzásukkal. Ha fél évnél idősebbek, cseréljük ki őket.

Sötétkúra

Az algák nem rendelkeznek nagyobb tartalékokkal, ezért rosszul viselik a fény hiányát. Az elsötétítés hatása meglátszik a növényeken is, ezért csak indokolt esetben fogjunk bele. Első körben távolítsunk el annyi algát, amennyit csak tudunk, aztán végezzük el az akvárium általános karbantartását. Ezután következzen egy nagyobb, 50-70%-os vízcsere.  Egy kevés eleséget adjunk a halaknak, növénytápot viszont ne adagoljunk. Majd kapcsoljuk le a világítást és takarjuk le az akváriumot. Legyünk alaposak, egyáltalán ne jusson fény az akváriumba! Használhatunk fekete műanyag zsákot és sűrű szövésű textileket, akár több rétegben is. Mivel az akvárium szellőzését is akadályozza a lefedés, üzemeljünk be egy erősebb légpumpát levegőztetésnek. Hagyjuk 3 napig lefedve az akváriumot, és ne lessünk! Ne etessük meg a halakat se, gond nélkül kibírnak ennyi időt. A három nap után vegyük le a sötétítést, végezzünk egy újabb erős vízcserét, majd etessük meg a halakat és adagoljuk újra a növénytápokat. 2-3 napig csökkentett fényerővel világítsunk. Szükség szerint megismételhetjük többször is.

Kuruzslás

Az akvárium bonyolult, élő rendszer, olyan sok minden befolyásolja, hogy esélyünk sincs mindetn ellenőrizni. Néhány kulcsfontosságú elemet ismerünk, de közel sem az összeset. Előfordul, hogy minden ismert problémaforrást kiiktattunk és már minden lehetséges algairtási módszert kipróbáltunk, hiába. Ilyenkor nincs más lehetőség, mint próba-szerencse alapon megváltoztatni az akvárium paramétereit és várni a csodát. Például átrendezzük az akváriumot, más forrásból szerzünk vizet, változtatjuk a keménységét vagy kémhatását, lecseréljük a fénycsöveket más típusra, áthelyezzük az akváriumot, új tápmárkát keresünk vagy fekete kakast áldozunk a telihold fényénél. Minden akció után legalább három hetet kell várni, mire biztosak lehetünk a hatásban vagy éppen a hatástalanságban. Ha nem sikerült, jöhet a következő ötlet. Bármit megváltoztathatunk, ami csak eszünkbe jut, és belefér az élőlényeink igényeibe. Ha szerencsénk van, sikerül hatni arra az ismeretlen valamire, és javul a helyzet. Ha elég sok mindent megváltoztatunk, általában sikerül valami haladást elérni. Ha mást nem is, legalább megszabadulunk a régi algánktól, hogy egy új fajta vegye át a helyét :)