« Vissza

Megelőzés és a karantén

Megelőzés

A halak szervezetét erősen megviselik a betegségek. Még egy sikeres kezelés után is sokáig legyengültek maradnak, és fogékonyabbak lesznek a későbbi fertőzésekkel szemben. Egy súlyosabb betegségnek élethosszig tartó hatásai is lehetnek. Az ideális megoldás, ha meg sem betegszenek a halak, és ezért sokat tehetünk, ha betartunk pár alapszabályt:

1. A halakat mindig a számukra ideális hőmérsékleten, vízkeménységen és kémhatáson tartsuk.

2. Tartsuk be az akvárium méretére vonatkozó ajánlásokat, és a halak viselkedésének megfelelően társítsuk őket. Csapatos halat csapatban tartsunk, territoriális halaknak hagyjunk elegendő helyet. Halaink igényei szerint biztosítsunk búvóhelyet vagy kiúszóteret.

3. Ne telepítsünk az ajánlottnál több halat és egyéb állatot, az új akváriumot járassuk be az állatok érkezése előtt.

4. Megfelelő teljesítményű szűrőt használjunk, és ne hanyagoljuk el a vízcseréket.

5. Gyári tápokból csak minőségit etessünk, a halak minél többször kapjanak fagyasztott állati vagy forrázott növényi eleséget, az adott faj igényeitől függően. Az élő eleséget természetes vizekből gyűjtik, kórokozók is érkezhetnek vele.

6. Ne használjunk „fertőtlenítő” vegyszereket az akváriumban kifejezett ok nélkül. Ez egy káros szokás, önmagában is mérgezést okozhat, a szűrőbaktériumok kiirtásával pedig a nitrogénvegyületek mennyisége érheti el a veszélyes szintet. Csak akkor használjunk fertőtlenítőt vagy gyógyszert, ha konkrét betegséget akarunk kezelni.

7. Minden új állatot és növényt karanténozzunk!

Karantén

Növényeket egy gyors fertőtlenítő lemosás után pár napig ajánlott külön tartani,ez akár egy befőttesüvegben, az ablakban is megoldható. Az akváriumba kerülés előtt érdemes még egy fertőtlenítő fürdőt alkalmazni, mert a pete vagy spóra formájában lévő kórokozók az első vegyszerezést könnyen túlélhették. Így távol tarthatjuk a kellemetlen betolakodókat, például a planáriákat vagy a nem kívánt csigákat is. Egyes kertészetek árulnak sterilen,mesterséges táptalajon nevelt növényeket, ezeket azonnal berakhatjuk az akváriumba.

Az új állatokat karantén akváriumban helyezzük el. Ennek az akváriumnak ne legyen talaja vagy növényzete, megfelelő búvóhelyekről viszont gondoskodni kell. Itt jó hasznát vehetjük a műnövényeknek, talaj helyett pedig használhatunk műanyag rácsot, ez jót tesz az állatok biztonságérzetének, de nem akadályozza a takarítást. A szűrésről ne feledkezzünk meg,és ha van rá lehetőségünk, akkor egy már bejáratott szűrőt használjunk, ami kialakult szűrőbaktérium-kultúrával rendelkezik. A karantén ideje alatt mérsékelten etessünk, és fokozottan ügyeljünk a nitrogénvegyületek szintjére. Az új halakhoz kérjünk minél több vizet az eredeti akváriumukból, először ebben szállásoljuk el őket. Ez az új vízminőséghez való alkalmazkodást könnyíti meg. A karantén akváriumhoz fokozatosan adagoljuk a célakvárium vizét, minden nap adjunk hozzá egy kis mennyiséget. Így az állatok probléma nélkül hozzászoknak a víz kémiai jellemzőinek az eltéréseihez és az új akvárium baktériumflórájához. A karantén legalább két hétig tartson, és ezalatt alaposan figyeljük meg az új halainkat. Ha végig semmi gyanúsat nem észleltünk, akkor cseréljük le a karantén akvárium teljes vizét a célakváriuméra, és másnap berakhatjuk az új halakat a régiek közé. Ha biztosra akarunk menni, akkor az átrakás előtt alkalmazhatunk még egy pár napos fertőtlenítő fürdőt malachitzölddel.

Beteg halak karanténozásánál és gyógykezelésénél hasonlóan járjunk el, de ilyen esetben szűrő helyett elég az erős levegőztetés is – a gyógyszerek miatt úgysem működőképes a biológiai szűrés. Ilyenkor a két akvárium vizét teljesen el kell szigetelni egymástól, mossunk alaposan kezet és a halhálót is fertőtlenítsük, miután a vízbe nyúltunk.