« Vissza

Szivárványos guppi - Poecilia reticulata

Magyar név: Szivárványos guppi
Tudományos név:Poecilia reticulata
Természetes élőhely: Közép-Amerika, Guyana, Barbados
Méret: hím 2-4 cm nőstény 5-7 cm
Viselkedés: társas
Táplálkozás: mindenevő
Minimális akváriumméret: 40 liter
Hőmérséklet: 20-27 °C
pH: 7-8,5
Keménység:10-20  nk°
Várható életkor: 3-4 év

Az egyik legnépszerű akváriumi díszhal a világon. Robert John Lechmere Guppy fedezte fel 1866-ban,innen származik a guppi elnevezés. Az antarktisz kivételével minden kontinensre betelepítették. A nőstények megjelenése szerény: A testük színtelen, az úszók lekerekítettek. A modern tenyésztörzseknél a farokúszó valamennyire színes, de az átlagos nőstényeké átlátszó.  A hímek színes, hosszú úszóikkal kifejezetten látványos halak. Számtalan mesterséges tenyészváltozatát hozták létre, ezeket guppikiállításokon és versenyeken értékelik.
Népszerűségét a változatossága és legendás szívóssága adja. A kezdők kedvenc hala, mivel sokáig elviseli a kedvezőtlen körülményeket, így könnyebben átvészeli egy ügyetlen akvarista hibáit, mint más halfajok. Ez viszont nem jelenti azt, hogy igénytelen lenne, csak tiszta vízben és elég tágas akváriumban érzi jól magát.

Elettér: A tipikus középkemény csapvíz pont megfelel ennek a fajnak. A guppik nem igényesek az akvárium berendezéseit illetően, sötét és világos környezetben is jól érzik magukat. A finom levelű növényeket megcsipkedhetik, de ez megfelelő táplálással megelőzhető. Kerüljük az agresszív, úszókat csipkedő halak társítását. Vagy kizárólag hímeket tartsunk, vagy jóval több nőstényt, mint amennyi hímünk van, mivel a hímek állandó, heves udvarlásukkal  túlhajszolhatják a nőstényeket.

Táplálkozás: Biztosítsunk növényi eredetű eleséget is. A gyári tápokat elfogadják, szívesen fogyasztanak apró élő eleséget.

Szaporodás: A guppik ál-elevenszülők. Az ivadékok már az anyjuk testében kikelnek, így a megszülető kishalak azonnal elúsznak és menedéket keresnek. Az ivarérett nőstények gyakorlatilag állandóan vemhesek, és átlagosan 28 naponként szülnek. A nőstény hasán egy fekete folt jelzi a vemhességet, ez a terhességi folt. Albínó változatoknál a folt nem tartalmaz festékanyagot, így nem olyan egyértelmű a megléte, de a környezetéhez képest áttetszőbb és vörösesebb árnyalatáról felismerhető. Közvetlenül a szülés előtt szögletesebb lesz a has alakja. Egy alkalommal akár 30 ivadék is születhet, ha tökéletes kondíciójú, kifejlett nőstényről van szó. A guppik kannibálok, felfalják a saját utódaikat, ha azok nem tudnak elrejtőzni. Ha az akváriumban sűrű növényzetet, különösen mohákat biztosítunk, akkor az ivadékok egy része képes felnőni. Ha a vízminőség jó és a táplálásuk változatos, akkor a szaporulat hamar túlnépesíti az akváriumot. A hobbiakvaristák által szaporított guppiknak nehéz gazdát találni. Ha nem tudatosan, a genetika szabályait ismerve választjuk ki a tenyészpárt, akkor igen nagy valószínűséggel keverék guppik fognak születni, amik sokkal szerényebb kinézetűek, mint a szüleik. Az ilyen guppikat nem lehet eladni, legfeljebb teknőseleségnek. Mivel folyamatosan termelődnek a picik, az állandó elajándékozásuk sok energiát vesz igénybe, ha sikerül egyáltalán.

Ha ennek ellenére szeretnénk felnevelni az összes utódot, elletőketrecet használhatunk. Ez egy kocka alakú háló, amit az akvárium sarkába akasztva elkülöníthetjük a nőstényt. Ha a háló aljába jávai mohát teszünk, el tudnak rejtőzni az ivadékok az anyjuk elől. A szülés után engedjük ki az anyát, a kicsiket pedig fél-egy centis korukig neveljük a ketrecben. 

A fiatal halak nemét a farokalatti úszó alapján határozhatjuk meg. Mielőtt a hímek színesedni kezdenének, már megfigyelhető, hogy a farokalatti úszójuk megnyúlik. Ez a gonopódium, az elevenszülő fogasponytyok párzószerve. A nőstények farokalatti úszója háromszög alakú marad.

A nőstény guppik tárolják a hímivarsejteket, így hímektől elkülönítve is sokáig szaporodóképesek maradnak. Ezért a tudatos tenyésztésükhöz szűz, hímektől elkülönítve nevelt nőstényekre van szükség, különben nem lehetünk biztosak az apában. A kereskedésekből származó nőstények alkalmatlanok a tenyésztésre, mivel nem különítik el őket a hímektől, és ezek a hímek szinte mindig más fajtájúak. Ha komolyabban szeretnénk foglalkozni a tenyésztésükkel, akkor más tenyésztőktől, halas börzékről szerezhetünk tenyészpárokat.