FŐOLDAL | KEZDŐKNEK | AZ AKVÁRIUM | HALAK | GERINCTELENEK | NÖVÉNYEK | ALGA | BETEGSÉGEK | BARKÁCSROVAT | DIZÁJN és BIOTÓP | ESEMÉNYEK
 
« Vissza

Közönséges algaevő harcsa - Ancistrus sp.

Magyar név: Közönséges algaevő harcsa
Tudományos név: Ancistrus sp.
Természetes élőhely: Dél-Amerika
Méret: 10-15 cm
Viselkedés:territoriális
Táplálkozás: algaevő
Minimális akváriumméret: 90 liter
Hőmérséklet: 22-27 °C
pH: 6-7,5
Keménység: 5-15 nk°
Várható életkor: 10-15 év



Nagyon népszerű hal, mivel a legolcsóbb és legelterjedtebb algaevő. Viszonylag nagy mérete ellenére gyakran köt ki kis akváriumokban. Bár fogyaszt algát, nem jelent megoldást az algainvázióra. Az akvárium egészséges növényzetét nem eszi, viszont a sűrű és finom hajtásokban kárt tehet a mozgásával. A beteg vagy bomló leveleket is hajlamos megrágni. Nappal nem sokat mozog, éjjel viszont kifejezetten aktív hal. Fajtársaival szemben az ivarérett hímek erősen territoriálisak, az öreg példányok hajlamosak kötekedni a többi hallal is. A nőstények kevésbé agresszívak, de a táplálékon a hímekkel együtt vetélkednek. Bár komoly sérüléseket nem szoktak okozni, a gyengébbeket nem hagyják elég táplálékhoz jutni, és az állandó civakodástól is legyengülnek. Sok búvóhely mellett lehetséges több hímet is egy akváriumban tartani, de ilyenkor körültekintően kell kialakítani a berendezést.  Az Ancik számára az ideális búvóhely egy hosszú és szűk rés, ami csak pár centivel szélesebb a halnál. Kifejezetten erre a célra gyártanak kerámia bújkálókat, de a műfatörzseket, amforákat és más hasonló üreges dekorációkat is szívesen belakják. Szélesebb fadarabok alatt is szeretnek bújkálni.



A vad változat fiatalon barna alapon fehér pöttyös, jellegzetes fehér foltokkal a farokúszó csücskén. Ahogy öregszenek, a színezet veszít a kontrasztosságából,a felnőttek különböző szürkésbarna árnyalatokat viselnek. Hangulattól függően lehetnek pöttyösek vagy szabálytalan foltosak is. Népszerűek a különböző színváltozatok. Az arany anci vagy "albínó" xanthorikus változat, krémszínűtől az élénk aranysárgáig változhat, piros szemmel. A pöttyös minta halványan látszik a testen. Az "L144" néven (hibásan) emlegetett típus hasonló színű, de a szeme sötét. Hívják citrom ancinak is. A kalikó vagy márvány anci barna-sárga foltos. Az "LDA16" (szintén téves) nevű változat narancssárga alapon márványos, feltehetőleg a márvány egy szelektált, színesebb változata. Vörös anci néven is árulják, bár az átlagos minőségű példányain épp csak mutatóba akad egy kis vöröses árnyalat. Ezzel szemben a super red anci narancssárga vagy tompa téglavörös színű. A jó minőségű példányok színe egyöntetű, a tipikus bolti példányokon viszont felnőtt korukra apró fekete foltok tömege jelenik meg. A green dragon egy viszonylag új változat, nálunk még nem terjedt el. Elvileg az idős példányok olajzöldek, a gyakorlatban inkább sárgásbarnák.  Fátyolúszós változata mindegyik színnel kombinálható.

A hal pontos rendszertani besorolása és eredete ismeretlen. Igen régóta tenyésztik fogságban, az eredeti élőhelyére vonatkozó adatok hiányosak. Eddig még nem sikerült egyértelműen azonosítani egyetlen természetből ismert fajjal sem. Sokak szerint hibrid halról van szó. A legtöbb forrás Ancistrus temminckii néven említi ezt a fajt, mivel a régebbi nyomtatott irodalomban ez szerepelt egyedül a rokonsági körből, így vele azonosították -tévesen- a kereskedelemben gyakori Ancistrusokat. A valódi Ancistrus temminckii nem fordul elő az átlagos bolti kínálatban, ritkaság. Más források Ancistrus cirrhosus néven említik a fajt, de az azonosság itt is erősen vitatott - viszont valóban nagyon hasonló halról van szó. Amennyiben hibrid a halunk, a cirrhosus nagy eséllyel szerepel a felmenői között.



Táplálkozás: Az emésztésükhöz szükségük van farostokra, ezért mindig legyen valamilyen fa dekoráció az akváriumban. Forrázott és nyers, lesúlyozott zöldséggel, algatablettákkal etethetőek, de szívesen fogyasztják az összes talajra hulló tápot, ha a többi hal meghagyja nekik. Könnyen rákapnak a magas fehérjetartalmú eleségekre, nagy mennyiségben azonban tönkreteszi az emésztésüket, jellemzően bélgyulladás a következménye. Az egészséges fejlődéshez kis mennyiségű állati eredetű eleségre és bőséges növényire van szükségük.

Szaporodás: A hímeket a fejükön található kinövésekről ismerhetjük meg. A nőstényeknek is lehet egy nagyon rövid bajusza, az ivarérett hímeké viszont látványos és gyakran villásan elágazó szarvakból áll. Könnyen szaporodnak társas akváriumban is. Az ikrák narancssárgák és nagy méretűek, a búvóhely tetejére ragasztja őket a nőstény. A hím az ivadék elúszásáig őrködik felettük. A fiatalokat puhára párolt zöldséggel, sórákkal, algatablettákkal etethetjük.

© akvaguru.hu

Kövess minket a Facebookon is!

 

Budapest Akvarisztika

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
© Miró | W3C