FŐOLDAL | KEZDŐKNEK | AZ AKVÁRIUM | HALAK | GERINCTELENEK | NÖVÉNYEK | ALGA | BETEGSÉGEK | BARKÁCSROVAT | DIZÁJN és BIOTÓP | ESEMÉNYEK
 
« Vissza

Algatípusok

Barna alga - Diatomaceae

Új akváriumokban teljesen természetes a megjelenése. Alacsony fényen is gyakori, ilynekor általános rossz vízminőségre utal. Nagy mennyiségű ammóniát vagy oldott szilikátokat is jelezhet. A szilikátok homokos talajból vagy az új akvárium üvegéből, szilikonjából származhatnak. Csak egy nagyon kis mennyiség képes kioldódni a kezdeti időben, idővel eltűnik a vízből. Előfordulhatnak a csapvízben is. Ezek az algák a kovamoszatok közé tartoznak, rendszertani szemponból nem barnaalgák, ez csak a közismert akváriumi nevük. Nagyon sokfélék, szinte minden akváriumban jelen van pár fajuk. Az inváziót alkotó fajoknak két jellegzetes típusa van. Az egyik vörösesbarna nyálkát képez a tereptárgyakon, a másik vékony, gyenge szálakból áll. Az algaevők mindkét típust szívesen fogyasztják és mechanikusan is könnyen eltávolíthatóak.

Zöld víz – lebegő zöldalgák

Az akváriumi zöld víz közeli rokona a természetben vízvirágzás vagy eutrofizáció néven ismert jelenségnek. Egysejtű, lebegő zöldalgák szaporodnak el a vízben. A folyamatot a rossz vízminőség indítja el, de ha egyszer már elszaporodtak, akkor a tápanyagszegény környezet sem akadály az algáknak. A zöld víz megjelenése jellemzően az ammóniaszint megugrását követi. A legegyszerűbb módszer a kiirtására a sötétkúra, de nem mindig válik be. A diatómaföld és más mikroszűrő megoldások képesek eltávolítani a vízből ezeket az algákat, de itthon még nem terjedtek el. A perlonvattán és a hagyományos szűrőanyagokon nem akadnak fel az apró algasejtek. Az UV szűrő elpusztítja a lebegő szervezeteket. Az ára borsos, de bérelni is lehet ilyen készüléket. A vegyszeres irtás hatékony, de kockázatos. Ezek a szerek nem csak az algákra veszélyesek, de a halaknak és a növényeknek sem tesznek jót. Minden olyan algairtó módszernél, ahol az elpusztult algák az akváriumban maradnak, számolnunk kell a vízminőség leromlásával.

Zöld pontalga

A zöld pontalga a kemény felületekre telepszik szívesen, mint az akvárium üvege vagy a köves dekorációk, de a lassú növésű növények levelein is gyakran megjelenik, ha túl sok fényt kapnak. Apró, zöld, kerek foltok formájában kezd el fejlődni, amik idővel összeérhetnek és zöld bevonattá alakulhatnak. Nem jelez rossz vízminőséget, szinte minden akváriumban megjelenik egy kis mennyiségben. Technikás növényes akváriumban a jelenléte foszfát és CO2 hiányára utal. A felületekre nagyon erősen tapad, kemény vízben mész is épülhet bele. Az algaevő halak csak ritkán fogyasztják. A csigák szívesen eszik, munkájuk eredménye cikkcakkos vonalak formájában látható az üvegen. Pengés algakaparóval könnyen eltávolítható, mágnesessel viszont csak hosszas sikálás után jön le. A lassú növekedésű növényeket ültessük félárnyékos helyre, az algás leveleket vágjuk le.

Kékalgák - Cyanobaktériumok

A kékalgák vagy más néven Cyanobaktériumok a legprimitívebb fotoszintetizáló szervezetek. Mivel baktériumok, anyagcseréjük nagyon távol áll a növényekétől vagy a többi algáétól. Például sok fajuk képes a légkörből nitrogént megkötni, így egyáltalán nincs szükségük oldott nitrogénvegyületekre.  Két szélsőséges helyzetben szoktak elszaporodni: ha szinte nincs is nitrogénvegyület az akváriumban, és ha nagyon magas a koncentrációjuk. A kékalgák elszaporodása az akváriumban veszélyes, mert egyes fajok toxinokat termelnek, amelyek az állatoknak és a növényeknek is mérgezőek. Egy invázió nagyon gyorsan ki tud alakulni, ilyenkor kellemetlen mocsárszagot érezhetünk a víz fölött. Egy kis mennyiségben előfordulnak egészséges akváriumban is, jellemzően a talajban, a frontüvegnél figyelhetőek meg. A legygakoribb kékalga faj kékeszöld vagy fekete lepedéknek tűnik, ami a talajt és a növények felszíné lazán borítja. Ez a lepedék mikroszkopikus fonalakból áll.

Az algairtást alapos takarítással kezdjük. Egy  gumicső segítségével le tudjuk szívni a lepedék nagy részét, és a talajról se feledkezzünk meg. Ezután tartsunk egy hosszabb sötétkúrát. Ha ez nem vált be, antibiotikumokat is bevethetünk, de ez a módszer a szűrőbaktériumoknak is halálos. Ha a vízminőség eredendően rossz volt, akkor gyors növekedésű növényekkel és jobb szűréssel előzhetjük meg a kékalgák elszaporodását. Ha nagyon alacsony volt a nitrátszint, emeljük meg 10-20 mg/literre, mivel ilyenkor a növények szenvednek, a kékalgákat viszont nem érinti ez a hiány.

Olajos vízfelszín

Tompa vagy opálos fényű réteg az akvárium felszínén. Bár az algák között szokták emlegetni, ez a jelenség sokszor még csak nem is élőlényekből áll, csupán egy felszínen úszó fehérjeréteg. Egy másik változata felületi baktériumokból áll. Ha a fehérjeréteget megérintjük,az ujjunk nyoma azonnal összezárul és eltűnik. A baktériumréteg feltöredezik és látható marad a zavarás helye. A réteg kaphat egy zöldes árnyalatot a benne elszaporodott algáktól. A jelenség nagy mennyiségű szerves anyagra utal a vízben. A felszín erős hullámoztatása idővel megszabadít tőle, de akár egy konyhai papírtörlővel is eltüntethetjük, ha ráfektetjük a felszínre, majd óvatosan lehúzzuk.  Az akvárium tisztán tartásával, az öreg növényi részek eltávolításával és aktív szén alkalmi használatával lehet megelőzni.

Zöld szőr - Oedogonium

Jellemzően a növények levelein jelenik meg, vékony, apró, különálló szálakból áll. Öreg és sérült leveleken normális jelenség, ha általánosan jelen van, az a növények szenvedésére utal. Jelezhet tápanyaghiányt vagy más növényproblémát, ezt kell megkeresni, hogy megszabaduljunk tőle. A fertőzött leveleket vágjuk le. Ha túl sok levélen van jelen, akkor fokozatosan, az új levelek megjelenésével nyírjuk le a régieket.   

 

Zöld szakállalga

Valószínűleg azonos a zöld szőrrel, csak más körülmények között virulensebben jelenik meg. A növényzet nélküli akváriumok tipikus algája, alapvetően nem jelent rossz vízminőséget a jelenléte. Sűrű, finom bundát képez a fertőzött tereptárgyakon, pár centis hosszúságot is elérhet. A tapintása síkos és erősen tapad, ezért leszedni nem könnyű, a legtöbb algaevő viszont szívesen fogyasztja. 

 

 

Érdes békanyál - Cladophora

Érdes a tapintása, megdörzsölve jellegzetes szaga van. Zöld, más fonálalgákhoz képest merev szálakból áll, amik gyakran elágaznak. A tereptárgyakhoz és a növényekhez tapad, de csak néhány ponton, így viszonylag egyszerűen el lehet távolítani. Az algaevők nem fogyasztják. Kiegyensúlyozott CO2 és tápellátás mellett idővel eltűnik.

 

 

Sima békanyál(cérnaalga) - Spirogyra

Arasznyi, puha, elágazásmentes szálakból áll. Fogkefével könnyen összegyűjthető, de a mohák közül nem lehet teljesen eltávolítani. Ha jók a feltételek, akkor a moha erős visszametszésével lehet megszabadulni tőle. Egyesek a túl magas vastartalomra vezetik vissza a  megjelenését, de sokan mások nem értenek ezzel egyet. Alapvetően egészéges környezetben is megjelenik. A világítás erejének csökkentése vagy az időtartam rövidítése segíthet. A nagyobb testű algaevők fogyasztják.

 

Hajalga - Rhizoclonium

Élénk zöld, vattaszerűen finom fonalakból áll. Előfordulhat szürkészöld színben is. A kiegyensúlyazatlan tápanyagellátás és az elkoszosodott akvárium serkenti az elszaporodását. A rossz CO2 ellátás és a gyenge áramlás is gyakran szerepel a bűnösök között. Ha elszaporodik, takarítsuk ki alaposan a talajt, ellenőrizzük a szűrőt, és gondoljuk át a tápozásunkat. Az algaevők szeretik.

 

 

Agancsalga - Compsopogon

Nevét jellegzetes elágazó szálainak alakjáról kapta. Kékesszürke színű, csúszós tapintású csomókban nő, amik nagyon erősen tapadnak egy ponton a felszínhez. Gyakran figyelhetjük meg a levelek szélein, főleg a felszínhez közeli részeken. A magas ammóniaszint elindíthatja az inváziót, de a nem megfelelő áramlás és a tápanyagellátás problémái is szerepelnek az okok között. Helyi irtás hatására világoslilára vagy vörösre színeződhet. A folyékony CO2 túladagolása sokat segít.

 

Ecsetalga - Audouinella

Apró, tömött, ecsetszerű szőrcsomók. Egy-egy pontból sok szál ered, ez adja a bársonyos megjelenését. A frissen megfertőzött felületeken előfordul, hogy csak fekete pontoknak vagy lepedéknek látszik.  A színe sötét, lehet kékesszürke vagy barnás is. Jellemzően az erős áramlású részeken borítja be a tereptárgyakat és a növények levelét. Kedveli a rossz vízminőséget, de tökéletesen szűrt vízben is előfordul, ha a CO2 ellátás nem megfelelő. Az algaevők körül egyedül a sziámi algázó fogyasztja. Ha nem adagolunk CO2-t, pihentetett csapvízzel cseréljünk, így elkerülhetjük a CO2 szint gyors ingadozását. Ha adagolunk, ellenőrizzük a mennyiségét és eloszlását. A carbos helyi kezelés elpusztítja, ezután hajlamos lilára vagy vörösre színeződni. Valamilyen carbo termék adagolása általánosan is használ ellene.

Fekete fonálalga

Sokak szerint azonos az ecsetalgával, a megjelenése és viselkedése azonban eltérő, így elképzelhető, hogy egy másik, de rokon fajról van szó. Laza szürke vagy fekete bundát képez a tereptárgyakon vagy a levelek szélén, néha vöröses árnyalatot is felvesz. Kevésbé ellenálló az ecsetalgához képest, a vízminőség és a világítás rendbetétele általában megoldja a bajt. A carbo vegyszerek túladagolása szintén hatásos.  Mivel lágy szálakból áll, a legtöbb algaevő fogyasztja valamilyen szinten.

 

Zöld por

High-tech növényes akváriumokban fordul elő. Hasonlít a zöld pontalgára, de jóval apróbb, nem alkot szabad szemmel elkülöníthető köröket. Olyan, mintha zöld porszemcsékkel lenne beszórva az üveg, a növényzetre jellemzően nem telepszik rá. Hiába kaparjuk le pengével, néhány órán belül visszakerül az üvegre, mivel önálló mozgásra képes zoospórák alkotják. Hogy ezek a spórák honnan jönnek, egyelőre ismeretlen. Ha pár hétig háborítatlanul hagyjuk nőni, akkor egy összefüggő, vastag réteget képez, ami könnyen leválik az üvegről és később sem nő vissza. 

© akvaguru.hu

Kövess minket a Facebookon is!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
© Miró | W3C