« Vissza

Pocsolyacsiga - Lymnaea peregra

Magyar név: Pocsolyacsiga
Tudományos név: Lymnaea peregra
Rend: Pulmonata - Tüdőscsigák
Család: Lymnaeidae - Mocsári csigák
Természetes élőhely: Európaszerte, Észak-Ázsia, nálunk őshonos
Méret: 3 cm
Viselkedés: békés
Táplálkozás: bevonatevő
Minimális akváriumméret: 30 liter
Hőmérséklet: ?
pH: ?
Keménység: ?
Várható életkor: ?
Egyéb nevek: Radix peregra

Az akvarisztikai irodalomból teljesen hiányzó faj, viszont az akvarista fórumokon rendszeresen felbukkan a képe, mint ismeretlen eredetű betolakodóé. Valamelyik vízinövénykertészet lehet a forrásuk, mert bolti növényekkel kerül be az akváriumokba. Érzékenyek a vízminőségre és a víz réztartalmára is. A kifejlett pocsolyacsigák kifejezetten mutatósak és könnyen felismerhetőek. Felnőttként nem csak nagyobbak, kerekebbek a közönséges hólyagcsigáknál, de jellegzetes a házuk hirtelen táguló utolsó kanyarulata is. Azonban ez a jelleg csak a kifejlett csigákon alakul ki, a fiatalok háza karcsúbb, így a két faj könnyen összetéveszthető. A hólyagcsigáktól két tulajdonság alapján biztosan megkülönböztethetőek: a hólyagok csápja fonalszerű, a pocsolyáké viszont lapos, háromszög alakú. Ha a ház csúcsát felfelé tartjuk, a hólyagcsigák bejárata a bal, a pocsolyacsigáké a jobb oldalon van. A pocsolyacsiga bőrében világos pigmentfoltok vannak, amik megfelelő fényviszonyoknál aranyszínűen csillognak. Bár a pocsolyacsiga is sok petét rak és megfelelő körülmények mellett gyors szaporodásra képes, akváriumban sosem okozott még gondot. Egy tipikus gyengén szűrt szettben életben sem marad.

A Lymnaeidae család tagjai számos parazita féreg köztesgazdái. A fogságban tenyésztett csigák teljesen biztonságosak, mivel a paraziták életciklusához szükséges egy vízimadár végleges gazda, ami csak a természetben adott. Így a bolti növényekkel behurcolt csigáktól nem kell félni. A természetből begyűjtésük viszont kockázatos. Mivel a csigák nem képesek egymást fertőzni, a közvetlen utódaik már tiszták, így karantén akváriumban szaporíthatóak. A pocsolyacsiga közeli rokona, a Radix auricularia felelős a Trichobilharzia franki bőrmétely fertőzésekért, ami a természetes vizekben fürdőzőket érinti Európa-szerte, és apró, piros bőrkiütéseket okoz. Bár kellemetlenül viszket és ronda, szerencsére nem veszélyes fertőzés, a tüneteket a féreglárvák által kiváltott allergiás reakció okozza, és magától meggyógyul egy-két hét alatt. Az immunrendszer elintézi a dolgot, az orvosi kezelése az allergiás tünetek csökkentésében merül ki.