FŐOLDAL | KEZDŐKNEK | AZ AKVÁRIUM | HALAK | GERINCTELENEK | NÖVÉNYEK | ALGA | BETEGSÉGEK | BARKÁCSROVAT | DIZÁJN és BIOTÓP | ESEMÉNYEK
 
« Vissza

A növényekről dióhéjban

Ha egy akvárium alkalmas halak tartására, akkor van olyan növény is, ami jól érzi magát benne, mindenféle külön gondoskodás nélkül. Ehhez persze jól kell kiválasztani őket.  Sokan hiszik úgy, hogy az olcsó növények a strapabíró fajták - azért olcsók, nem igaz? Nos, egyáltalán nem. Az olcsó növények gyorsan szaporíthatóak, ehhez viszont erős fényt és sok tápanyagot igényelnek. Ez a kertészetben adott,  az átlagos akváriumban viszont már nem, és rövid úton csúnya véget érnek. Az igazán igénytelen növények lassan nőnek, spórolnak a tápanyagokkal, így képesek alkalmazkodni a zord körülményekhez.  És éppen ezért drágábbak az átlagnál. 

Az élő növények nemcsak szépek, de fontosak is az akváriumban. Mivel a műnövények nem képesek szaporodni, ezért az akvárium rendes benövényesítése egy vagyonba kerül velük. A halak nagy része igényli a sűrű dzsungelt búvóhelynek, amihez jó sok műanyagot kell vásárolni. Ráadásul nem is igazán élethűek, akármit is állítanak a gyártók. A legpuhább műanyag esetében is kemények valamennyire a levelek szélei és csúcsai, így ha a halak megriadnak valamitől, felsérthetik magukat rajtuk. Még egy fő probléma van velük: mivel nem élnek, anyagcseréjük sincs. Az élő növények pedig pont azokat a mérgeket fogyasztják tápanyagként, amelyekkel a halak szennyezik a vizet. Így az élő növényzet nagyon hasznos, mert segít az akvárium vizét rendben tartani.

Hogyan tartsuk életben a növényeket? 

Első szabály: legyen valóban vízi

Sok kezdő fut bele abba a hibába, hogy még csak nem is vízi növényeket kap a pénzéért. Hiába van a növény egy csak és kizálólag akvarisztikával foglalkozó üzletben, egy vízzel töltött akváriumban, még egyáltalán nem biztos, hogy valóban vízinövény! Az akváriumi növények között egyre gyakrabban árulnak mocsári vagy szobanövényeket, amik néhány hónapig vagy hétig bírják víz alatt, azután törvényszerűen elpusztulnak. A kép itt jobboldalt egy fővárosi pláza díszállatos boltjának kínálata. Ide kattintva megnézheted, ezekből mennyi a valóban vízi. Pirossal bekarikázva a szobanövényeket láthatod.  A kertészetekben a vízinövények mellett termesztenek kerti tóba és párás terráriumba való fajokat is, ezek figyelmetlenségből -  vagy talán szándékosan is - az akvarisztikai kínálatban kötnek ki. Ezek a növények általában feltűnőbbek a valódi vízinövényeknél. Ha egy növény színes vagy mintás, gyanakodj! Van néhány kivétel, amik valóban akváriumi növények, de ezek ritkaságok a hamis vízinövényekhez képest. Itt megnézhetsz néhány fajt, amivel át szokták verni a gyanútlan kezdőket.

Ha már megvásároltad a növényt, akkor kiültetheted cserépbe, vagy ha nyitott az akvárium, akkor félig a víz fölött már nevelheted a legtöbb ilyen fajt. Alapszabály, hogy semmit ne vegyünk meg, amiről nem tudjuk, pontosan micsoda és mik az igényei. Ne bízz abban, hogy az eladót majd megkérdezed. Egy mezei állatbolti eladónál nem ritka hogy csak és kizárólag a munkahelyén lát akváriumot. Ezek pedig ideiglenes tárolóedények, amikben gyakran cserélődnek az élőlények. Mire megfulladnának a növények, már el is adták őket. Ha biztosra akarunk menni, keressünk olyan boltot, ahol a növényeket latin névvel felcimkézve árulják. Így egyszerűen utánanézhetünk és ellenőrizhetjük a fajt. De ha már ráírták, általában nincs gond a növénnyel - a hamis vízinövények jellemzően névtelenek, a boltosok legfeljebb légbőlkapott kereskedelmi neveket használnak, mint a "vízicitrom" vagy a "vízibúza". A problémát megközelíthetjük a másik oldalról is: nézzük ki előre a szakirodalomból, milyen növényeket szeretnénk, és tanuljuk meg őket felismerni. Akár puskával is mehetünk vásárolni, a mai telefonokra egyszerűen feltölthetünk egy netről összeválogatott galériát a kiválasztott növényeinkről.Vásárlás előtt érdemes az interneten körbenézni, milyen lehetőségeink vannak. Akár a kinézett bolt árukészletét is összevetheted az akvarista oldalak leírásaival, így nem érhetnek meglepetések. Hasznos lehetőség valamilyen fórumon is megkérdezni, mit ajánlanak, az akvárium adatait mellékelve.

Második szabály: ismerjük az akváriumunk lehetőségeit

Léteznek igénytelen és igényes növények, ahogy növénybarát és minimalista akváriumok is. Ha a megfelelő akváriumba a megfelelő növényt rakjuk, nem lesz vele gondunk. Ehhez viszont tudni kell, az akváriumunk növényszempontból milyennek számít.

A vízinövényeknek fényre, tápanyagokra és talajra van szükségük.

A legfontosabb tényező a világítás. Minden máson egyszerű változtatni, a világításon nem. Ha a fényünk nem elég a megvásárolt növénynek, akkor elvegetálhat egy darabig, de valamire való növekedésre nem lesz képes, akármennyire is igyekszünk ellátni a többi igényét. Szerencsétlen esetben akár néhány nap alatt is felkopaszodhat majd elpusztulhat. Az árnyéktűrő növényeket viszont nyugodtan tarthatjuk erősebb fényen, és minden akváriumban vannak árnyékos sarkok, ahol hasznosak lehetnek. Sajnos a gyári akváriumszettek világítása kifejezetten gyengének számít, így csak árnyéktűrő fajok tartására alkalmasak. A jó hír, hogy egy ilyen akváriumban nem nagyon kell tápozással foglalkozni.

Minél több a fény, annál többféle növényből válogathatunk, gyorsabban is nőnek, viszont több tápanyagra van szükségük. Jól megvilágított akváriumban tápoldatokkal és/vagy táptalajjal kell ellátnunk a növényeinket. Mellé erős szűrésre is szükség van az algásodás megelőzésére. Ilyen akváriumban fontos a körülmények pontos összehangolása, mert ha hibázunk, akkor ellepnek az algák. Egy adott fény és tápanyagszint fölött a növényeknek már szén-dioxid utánpótlásra is szükségük van. Az ilyen akváriumok ápolása drága és bonyolult, viszont dús, tökéletes kondíciójú és algamentes növényzetet alakíthatunk ki a megfelelő technikával.  Egyes látványelemek, mint például a vízalatti gyepszőnyeg csak ilyen szén-dioxiddal trágyázott akváriumban nevelhetőek sikerrel.

Nem minden talaj ideális a növényeknek. A gyöngykavics és a finom szemű homok csak a legstrapabíróbb növényeknek felel meg. A nagy szemcseméretű homok és a finomra zúzott bazalt költséghatékony és jó választás. A növényeknek ideális talajok égetett agyagból készülnek és viszonylag drágák. Sok növénynek egyáltalán nincs gyökere, ezeknek a fajoknak teljesen mindegy, milyen talajunk van. 

A vízinövények hőmérsékletigényével ritkán kell külön foglalkozni. Az átlagos 24 fok körüli víz minden akváriumi növénynek elfogadható érték. A melegebbet egyes fajok nem bírják jól, például a forrásmoha vagy a vízikelyhek (Cryptocoryne sp.). A nagyon meleg, 28 fok fölötti vizet, amiben például a sziámi harcoshal érzi jól magát, már viszonylag kevés növény szereti, ilyenek a kardfüvek(Echinodorus sp.). A hűvösebb, szobahőmérsékletű vizet kivétel nélkül kedvelik a vízinövények. 

Léteznek olyan vízinövények, amelyek érzékenyek a víz keménységére, de ezek a fajok nem fordulnak elő az átlagos bolti kínálatban. Az összes könnyen beszerezhető vízinövényfaj életben tartható és szaporítható kemény csapvízben is. A lágy víz használata kedvező a növények számára, de ha a halaink ezt nem igénylik, akkor nem érdemes ezzel foglalkozni.

© akvaguru.hu

Kövess minket a Facebookon is!

 

Budapest Akvarisztika

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
© Miró | W3C