FŐOLDAL | KEZDŐKNEK | AZ AKVÁRIUM | HALAK | GERINCTELENEK | NÖVÉNYEK | ALGA | BETEGSÉGEK | BARKÁCSROVAT | DIZÁJN és BIOTÓP | ESEMÉNYEK
 
« Vissza

Berendezés, kezdeti lépések

Amikor kiválasztottuk az akváriumot, az állványt, a felszereléseket, megvettük a talajt, a dekorációt és a növényeket, nekiállhatunk az akvárium berendezésének izgalmas feladatának.

Először is helyezzük el az akváriumot a bútoron. Rakjunk alá polifoam, hungarocell vagy más rugalmas réteget, így megelőzhetjük az akvárium aljának elrepedését. A szivacs egyenletesen osztja el a súlyt, így az üvegben nem keletkezik feszültség.

Ezután jöhet a talaj.  Némelyik talajt alaposan át kell mosni, másokat viszont kifejezetten tilos. A természetes kavicsokat és homokokat minden esetben mosni kell, akkor is, ha a csomagoláson esetleg szerepel, hogy már mosott. Az égetett agyagból készült növényes talajok többségének viszont árt a mosás. Ilyen típusú talajnál hihetünk a gyártó ajánlásának, és ne mossuk, ha ezt javasolják.  Az előkészített talajt ezután műanyag pohárral vagy kézzel kanalazzuk az akvárium aljára. Üvegedényt sose használjunk az akvárium közelében, mert ha véletlen összekoccannak könnyen lepattanhat egy darab a szélekből. A talajt igazítsuk el úgy, hogy hátrafelé emelkedjen, és elöl is legalább 5 centis réteget képezzen. A hátrafelé emelkedő talaj növeli a mélységérzetet, térhatást ad az amúgy nem túl figyelemfelkeltő aljzatnak. A víz mozgása miatt a megemelt talaj hajlamos kilapulni, ezt kövekkel és a kritikus helyekre ültetett növényekkel akadályozhatjuk meg.

Helyezzük el a dekorációkat, igyekezzünk természetes hatást elérni. A köveket, ágakat rendezzük kis csoportokba, de szabálytalan, asszimetrikus módon. Az egyenlő távolságokra elhelyezett elemek és a szimmetria mesterséges érzést váltanak ki a szemlélőben. A halakat ugyan nem zavarja a dolog, de a legtöbb embernek jobban tetszik egy természetes hatású elrendezés. Ez vonatkozik a növények elhelyezésére is. A végső berendezést szerencsésebb víz nélkül kikísérletezni, mert a tárgyak mozgatása felkavarja a talajt és átlátszatlanná teszi a vizet. Akár órákat is várhatunk, mire kitisztul. Előfordul, hogy a fadarabokat le kell súlyozni. Ha egy darab nejlonharisnyába két követ teszünk, és áttekerjük a túl könnyű fadarabon, akkor egyszerűen lent tudjuk tartani, és később könnyen eltávolíthatjuk a rögzítést.

A növények ültetését egyszerűbb feltöltött akváriumban megtanulni. Ennek megvan az a hátránya, hogy ha sokat ügyetlenkedünk, bezavarosodik a víz. A gyakorlottabbak inkább nedves talajba szeretnek ültetni, azonban ehhez kell némi tapasztalat, hogyan is fognak majd kinézni azok a növények víz alatt. Életünk első akváriumát inkább töltsük fel a művelet előtt, és várjunk, ha túl rosszak a látási viszonyok. A talajra terítsünk egy nejlonzacskót, erre önsük vékony sugárban a langyos csapvizet, így nem kavarodik fel. Miután 2/3-áig feltöltöttük az akváriumot, öntsünk bele vízelőkészítőt. Így nem folyik túl a peremen, miközben két kézzel matatunk a talajon, és semlegesítődik a klór. Készítsük elő a növényeket az ültetésre. Vegyük ki őket a kosárkából, távolítsuk el óvatosan az üveggyapotot a gyökerek közül. Vágjuk vissza a túl hosszú gyökereket, távolítsuk el az öreg és a sérült leveleket. A szálas növényeket egy csipesszel nyomjuk le a talajba. Ne magányosan ültessük őket, több szálat tűzzünk szorosan egymás mellé. A bokros növényeknek ássunk egy  gödröt, nyomjuk jó mélyre a gyökérzetet, majd temessük be. Utána egy picit húzzuk meg a növényt, hogy a töve a felszín fölé kerüljön. A magas növényeket hátrébb, az alacsonyakat előrébb ültessük. A növények kifejlett méretét vegyük figyelembe, mert később már nehezebb lesz átrendezni az akváriumot. A magas növények, dekorációs elemek árnyékot vetnek, ilyen területre alacsonyabb fényigényű növényeket válasszunk.  Hozzunk létre sűrűn növényes, és üres, szabad vízterületeket is, a halak így fogják megtalálni a biztonságérzetükhöz szükséges életteret.

 

Ha a növényekkel elkészültünk, helyezzük be a szűrőt, a fűtőszálat, töltsük tele az akváriumot, rakjuk fel a lámpát majd kapcsoljuk be az összes berendezést. Ha vásároltunk baktériumkultúrát vagy szereztünk egy üzemelő akváriumból vizet vagy szűrőkoszt, most öntsük be a vízbe. Ha szeretnénk növénytápot használni, akkor beadagolhatjuk az előírt mennyiség felét. A víz ilyenkor még zavaros, tele van buborékokkal, a növények csálén állnak, az összkép nem igazán szívderítő. Másnapra viszont a víz le fog tisztulni, a buborékok eltűnnek és a növények is a fény felé fordítják a leveleiket.

 

A halak betelepítése előtt még meg kell várnunk, hogy a szűrőben és a talajban elszaporodjanak a lebontó baktériumok, amik majd tisztán tartják a vizet. Ez a bejáratási idő minimum 2 hét legyen, mert egyes lebontók nagyon lassan szaporodnak, és ha nincsenek elegen, akkor a halak mérgezést fognak kapni a saját végterméküktől. A két hét alatt(és később is) a szűrőnek állandóan mennie kell, különben a kikapcsolt időszak alatt elpusztulnak a bacik, amik addig sikeresen megtelepedtek, így a folyamat kezdődhet az elejéről. Amíg nincsenek halak, nekünk kell táplálni a lebontókat. A legegyszerűbb, ha minden nap egy kevéske haltápot szórunk az üres akváriumba. A tápot az akváriumban lakó egyéb mikroorganizmusok fogják elfogyasztani, és ugyanazt a mérgező ammóniát termelik, amit majd a halak is fognak. A szűrőbacik az ammóniából nitrátot állítanak elő, ami már kevésbé mérgező, így a következő vízcseréig benne maradhat a vízben. A bejáratási idő a növények számára is fontos. Szükségük van ennyi időre, hogy összeszedjék magukat az átültetés után és elkezdjenek növekedni. A fejlődő növényzet sokat segít a szűrőbaktériumoknak, hogy a víz tiszta és egészséges legyen.

Ha letelt a két hét, ejtsük meg az első vízcserénket. Ez a vízcsere legyen erősebb, 50%-os, hogy az új talajból és a dekorációkból esetleg kioldódott anyagokat eltávolítsuk. Később elég 20-30%-ot cserélni, az akvárium méretétől függően. A következő nap érkezhetnek az első halak. Ne vásároljuk meg egyszerre az összes tervezett állatot, mert a baktériumoknak alkalmazkodnia kell a növekvő terheléshez. Hetente hozzunk egy-egy kisebb csoportot, így megelőzhetünk egy csomó problémát.


Az új halak beszoktatása

Ha már egy ideje üzemelő akváriumba hozunk új halakat, akkor a karanténnál leírt módszert használjuk. Az új akváriumba sem önthetjük csak úgy be a halakat, mert a hirtelen változástól sokkot kapnak, ami halálos is lehet. Nyissuk ki a zacskót, hajtsuk vissza a széleit, és igazítsuk úgy el az akváriumban, hogy ússzon a felszínen, de ne keveredjen a kétféle víz. Ha a zacskó nem alkalmas erre, akkor a halakat öntsük át egy konyhai műanyag edénybe, és abban úsztassuk. Negyed óra múlva, amikor a két víz hőmérséklete már kiegyenlítődött, az akváriumból merjünk át egy kevés vizet a zacskóba. Figyeljük meg alaposan a halakat, nem mutatnak-e rendellenes viselkedést, nyugtalanságot. Ha minden rendben van, akkor negyedóránként folytassuk az akváriumvíz fokozatos adagolását, így a vízkeménység és a pH kisebb eltéréseihez gond nélkül hozzászoknak. Másfél-két óra múlva kiengedhetjük a halakat az akváriumba. Ha a vízkeménység pár foknál nagyobb mértékben eltér, akkor több napos vagy akár hetes szoktatásra is szükség lehet. Kérdezzük meg a boltban, milyen vízben vannak a kinézett halaink. Ha más városban vásárolunk, vagy nem csapvizet használunk, akkor ajánlott lemérni a víz adatait, amiben a halaink érkeztek, így megóvhatjuk őket a sokktól. Ha agresszívabb, területvédő fajokat is tartunk, akkor az új a halakat lámpaoltás után ajánlott beengedni, így könnyebben megszokják egymást.

 

 

© akvaguru.hu

Kövess minket a Facebookon is!

 

Budapest Akvarisztika

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
© Miró | W3C