« Vissza

Kék tigrisgarnéla - Caridina mariae

Magyar név: Kék tigrisgarnéla
Tudományos név: Caridina mariae
Rend: Decapoda - Tízlábú rákok
Család: Atyidae - Édesvízi garnélák
Természetes élőhely: akváriumi tenyészváltozat
Méret: 2-3 cm
Viselkedés:társas
Táplálkozás: mindenevő
Minimális akváriumméret: 20 liter
Hőmérséklet: 20-24 °C
pH: 6-7,5
Keménység: 1-4 nk°
Várható életkor: 1-2 év

A tigrisgarnéla mesterséges tenyészváltozata. Teste kék, csíkjai feketék, a szeme narancssárga. A kék szín különböző erősséggel fordul elő. A szőke tigris hordozza a kék színért felelős gént, de a testén ez nem látszik, egyedül narancsszínű szeme árulja el. A narancs szemű fekete tigris páncélja teljesen fekete, a kék gén jelenlétére a szemszín utal. A cantonensis változatokhoz képest is kényesek, különösen a fekete tigris.

A Caridina mariae  a Neocaridináknál jóval nehezebben tartható faj. A vízigénye erősen eltér a Magyarországon tipikus csapvíztől, ez számára túl kemény és lúgos. A tartásához feltétlenül szükséges a víz lágyítása. A vízminőségre és a változásokra is érzékenyebb, és a magas hőmérsékletet sem bírja. A tenyésztők számtalan szín és mintaváltozatát hozták létre. A különleges, szelektíven tenyésztett garnélaváltozatok nagyon kényesek, szaporításuk nehéz, az áruk pedig aranyban mérhető, egyes esetekben szó szerint is. A vadhoz közelebb álló típusok tenyésztése nem olyan nehézkes, amennyiben sikerül számukra a tökéletesen tiszta, lágy vizet biztosítani. A tigris és a kristálygarnélák a természetben előforduló, jól elkülönülő típusok, fogságban viszont könnyen kereszteződnek, és az utódok is szaporodóképesek.

Akvárium: Mivel erősen igényli a lágy és bomlástermékektől mentes vizet, fontos a jó szűrés és hasznosak a garnélás talajok. A garnélás talajok pH stabilizáló hatásúak, egyesek képesek megkötni a vízkeménységet. Azonban ez a képességük hamar kimerül, így nem képesek kiváltani a vízlágyítást. A vízkeménység esetleges ingadozásait kivédik, de nem csodaszerek, a vízlágyításra mindenképpen kell energiát fordítani. Más Caridina fajokkal nem ajánlott társítani, mivel kereszteződnek. (Kivéve a nem specializált szaporodású fajok, mint az Amano garnéla.)  Lágy vizet tűrő Neocaridina fajokkal lehet próbálkozni. Halakkal nem érdemes társítani, mivel lassan szaporodó garnélák.

Táplálkozás: Garnélatápok, forrázott zöldségek. Sokan erkélyládában nevelnek számukra spenótot és más zöldségeket, mivel ezek garantáltan vegyszermentesek. Mivel igen lágy vízben élnek, a táplálékuknak tartalmaznia kell minden szükséges ásványi anyagot. Érdemes a jobb minőségűekre költeni.

Szaporodás: A hímeket kisebb méretükről és karcsúbb potrohukról ismerhetjük meg. A nyeregfolt jellemzően nem felismerhető a nőstényeken, az áttetsző példányokon sem. Az ivarérett nőstények legalább 2 centisek, 4-5 hónaposak. A megtermékenyített petéket 4-5 hétig hurcolják a potrohuk alatt. Minél jobb minőségű a tenyészállatok színe, annál kényesebbek, mivel ezt erős beltenyészettel érik el. Ha a körülmények tökéletesek, akkor könnyen és gyorsan szaporodnak, viszont a legkisebb hibára is felhagynak vele.