FŐOLDAL | KEZDŐKNEK | AZ AKVÁRIUM | HALAK | GERINCTELENEK | NÖVÉNYEK | ALGA | BETEGSÉGEK | BARKÁCSROVAT | DIZÁJN és BIOTÓP | ESEMÉNYEK
 
« Vissza

Tévhitek

Csak bemegyek a halas boltba, és majd mindent elmagyaráznak

Egy ideális világban ez biztosan így működne. A valóságban a szerencsétlenül járt kezdők szinte mindig a kereskedésben kapták a hibás tanácsokat! Egy kereskedőnek nem kötelessége érteni az akvárium működését, a feladata az eladás, és hogy addig életben tartsa a halakat. A boltban ideiglenesen tárolják a halakat, így egy mezei eladónál előfordul, hogy soha életében nem látott még hosszú távon is működő akváriumot. Tisztelet a kivételnek, akad néhány valóban lelkiismeretes kereskedő, de sajnos a többség nem ért hozzá és olyan dolgokat tanácsol, amik a boltban néhány hetet töltő halaknál működnek, egy hosszú távra tervezett akváriumban viszont nem.

A boltban sok hal van kis akváriumban, nálam is jó lesz így

A boltokban ideiglenesen tárolják a halakat, így egy csomó olyan dolgot is láthatunk, amik nem működnek néhány hét után. A hatalmas halsűrűség és a kis akvárium a bolti gyakori vízcserével átvészelhető, de idővel felőrli a halak immunrendszerét, így megbetegszenek vagy elpusztulnak. Láttál már ketrecből vagy kartondobozból kínált kiskutyákat? Csúnya állatkínzás lenne, ha az egész életüket a dobozban kéne leélniük. A halakat is ugyanennyire megviseli a dolog, épp csak nem képesek számunkra érthetően kifejezni a szenvedésüket.

A boltban is együtt voltak, biztos jól meglesznek egy akváriumban

Az eladó halak fiatalok, nem ivarérettek, így sokszor nem mutatják a fajra jellemző problémás viselkedéseket. Ráadásul a zsúfoltság is bizonytalanná teszi őket, így a területvédők is békésnek tűnhetnek. Otthon, nyugodt körülmények között viszont felbátorodnak, és a korábban békésnek tűnő halacska akár ki is irthatja a többieket. A leendő halainkat érdemes még otthon, egy szakkönyv vagy az internet segítségével kiválasztani, ahol utána tudunk olvasni a viselkedésüknek és hogy milyen problémák várhatóak.

A bonyolult felszerelések a profiknak kellenek, én csak egy kis hobbiakváriumot szeretnék

Sokszor a szetteket is így kínálják: a kicsi és gyengén felszerelt "kezdő" néven fut, a nagyobb és erősebb technikájú a "profi". Valójában minél tapasztalatlanabb valaki, annál jobban rá van utalva az erős szűrés és a nagy akvárium  jelentette biztonságra. Ez olyan stabilitást ad az akváriumnak, ami semlegesíti a kezdeti bénázások hatásait. Minél kisebb és rosszabbul felszerelt az akvárium, annál érzékenyebb és annál több tapasztalat kell az egészségesen tartásához.

Az akváriumot az új halaimmal együtt hazavihetem

Egy új akváriumot be kell járatni a halak érkezése előtt, hogy a lebontó baktériumok elszaporodhassanak a szűrőben és a talajban. Enélkül a halak által termelt salakanyagokat semmi sem távolítja el a vízből, a halaink pedig mérgezésben szenvednek. Ez általában további betegségek forrása, mivel az így legyengült halak különösen érzékenyek a fertőzésekre. A bejáratás után sem vihetjük haza egyszerre az összes halat, hanem fokozatosan, kis csoportonként, legalább egyhetes időközönként telepíthetjük az akváriumot. A lebontók így képesek alkalmazkodni az egyre növekvő terheléshez.

Kis akváriumban kicsik maradnak a halak

Egy nagyon elterjedt és veszélyes tévhit. Ha jó a vízminőség, igen kicsi helyen is nagyra nőnek a halak. Egy kis akváriumban sokszor tényleg kicsik maradnak a halak, az ammóniamérgezéstől. Kis helyen nehéz jó vízminőséget fenntartani, ettől pedig betegek lesznek a halak és nem nőnek tovább. Olyan nincs, hogy egy hal elmaradt a fejlődésben, de közben egészséges és jól érzi magát. Amikor halakat választunk, mindig az adott faj kifejlett méretét vegyük figyelembe. A boltokban szinte csak fiatal halakat árulnak, amik még nagyon sokat fognak nőni.

Majd elajándékozom, ha megnő

Ez sajnos nem működik. A nagytestű fajoknak hatalmas medence kell, és aki egy ilyenre beruház, annak ritkán van hiánya pont halból, ami a legkisebb költség az összes közül. Az állatkertek, nyilvános medencék nem fogadnak be idegen halakat, mert tartanak a fertőzésektől, jogosan. Halmenhely pedig nem létezik. Csak olyan halfajt vásároljunk, aminek tisztában vagyunk a végleges méretével és képesek vagyunk biztosítani neki kifejlett korában is a megfelelő élőhelyet. 

A kis akvárium kevesebb gond

A kis akváriumokban valójában sokkal több időt kell fordítani az egyensúly fenntartására, és sokkal több tapasztalat szükséges a hibák elkerüléséhez. Egy 50 liter alatti akváriumban már egy pár nappal elmaradt vízcsere, vagy pár szemmel több haltáp is a vízminőség leromlását és a halak megbetegedését okozhatja. Kis akváriumban hetente kétszer is ajánlott vizet cserélni. Nagyobb akváriumban elég hetente, 100 liter fölött még ritkábban kell foglalkozni a vízcserével.

Az akváriumot gyakran kell takarítani és ez sok munka

Ha helyesen választjuk meg a halfajokat és létszámukat, és megfelelő teljesítményű szűrőt veszünk, az akvárium karbantartása alig negyedórát vesz igénybe hetente. A teljes takarítás, amikor az akváriumot szétszedjük, és a talajt kimossuk, csupán néhány évente szükséges és nem is szabad gyakran megtenni. 

A gömbakvárium szép és jó a halaknak

Nem hogy nem jó, hanem egyenesen állatkínzás és a törvény is tiltja. A látványt is erősen torzítja, így az esztétikai értéke sem az igazi. Bővebben itt olvashatsz róla.

Egy beállt akváriumban nem kell vizet cserélni, az egyensúly fenntartja magát

Az egyensúly nem önmagát tartja fent, hanem a természet erői alakítják ki. Egy mesterséges akváriumban ezt neked kell helyettesítened! Egy beállt akváriumban sem fogy olyan mértékben a nitrát, hogy idővel ne halmozódjon fel veszélyes mértékben. A nagyméretű, dús növényzetű akváriumokban tényleg elég ritkán kell vizet cserélni, de teljesen elhanyagolni még akkor sem szabad, ha nitrátkötő vegyszereket használunk. Kis akváriumban pedig a ritka vízcsere nagyon könnyen vezet betegségekhez és pusztuláshoz.

Az öreg víz a jó víz

Régen úgy tartották, a víznek sokáig érnie kell, és akkor jó, amikor már sárgás. Valójában az akvárium felületeinek kell beérnie, mert ott élnek a hasznos baktériumok,a vízben elenyésző a számuk. Az öreg víz pedig nitrátos, és pH-ja lassan, de folyamatosan csökken, ami egy idő után már problémás lesz a halaknak. A vízcsere nem árt az akvárium baktériumflórájának és nem is stresszeli a halakat. 

Egy jó szűrő mellett ritkán kell vizet cserélni

A vízcsere a nitrátszint kordában tartásához szükséges. A szűrő feladata viszont az ammónia nitritté, majd nitráttá alakítása. A hagyományos akváriumi szűrők, még a nagy teljesítményű külső szűrők sem igazán hatékonyak a nitrát ellen, ezért szükséges a vízcsere a vízminőség fenntartásához.

A szűrőt éjszakára ki lehet húzni

A szűrőben élő baktériumok oldják meg a biológiai szűrést, ez távolítja el az akvárium vizéből a mérgező anyagokat. Ha kihúzzuk a szűrőt, a baktériumok megfulladnak néhány óra után, a halaink pedig szenvedni fognak a rossz vízminőségtől. Egy jó minőségű szűrő helyesen felszerelve teljesen hangtalan és a fogyasztása is elhanyagolható.

A steril akvárium a jó akvárium

Az akvárium élő rendszer, a sterilitás nem megelőzi a problémákat, hanem sokkal súlyosabbakat okoz. A vizet a szűrőben élő baktériumok tartják tisztán, ezek nélkül halálos mérgek halmozódnak fel. A fertőtlenítő szerek nem csak a kórokozókat irtják ki, hanem a szűrőbaktériumokat is. Soha ne öntsünk ilyen vegyszereket egészséges akváriumba, csak konkrét betegség esetén használjuk az előírt gyógyszeradagot.

A vizet kékre festhetem, ha tetszik

A „kékítő”, azaz a metilénkék nem dekorációs vízszínező anyag, hanem egy gyógyszer. Ártalmas, ha nem előírásszerűen adagolják, de még a rendeltetésszerű használatnak is van kockázata, ami egy betegség kezelésénél szükséges áldozat a gyógyulásért, egy egészséges akváriumban viszont egyszerű felelőtlenség.

A növényeket nehéz életben tartani

Ha az akváriumunk világításához való növényeket választottuk, akkor gyerekjáték. Felkészülten menjünk növényt venni, nézzük ki előre, milyen fajok tarthatóak a fényviszonyaink mellett. Ha igényesebb növényt sikerült beválasztani, mint aminek meg tudunk felelni, akkor szépen lassan el fog pusztulni, hacsak nem módosítjuk miatta a fél akváriumot. Több értelme van eleve hozzánk illő növényeket keresni.

A boltban is víz alatt volt, biztosan vízinövény!

Sajnos manapság nagyon gyakran árulnak tavi vagy szobanövényeket akváriuminak. Ezek vízkedvelő fajok, ezért viszonylag sokáig, pár hétig, akár hónapig is húzzák a víz alatt, de egy idő után törvényszerűen megdöglenek. Sok bolt kínálatában már több ilyen található, mint valóban vízi. Ha nem ismered a növényeket, simán átvernek vele.Itt egy lista a gyakori hamis vízinövényekről.

Ez a növény olcsó, biztos egyszerűen tartható!

Ennek éppen az ellenkezője igaz. Az olcsó növények általában hínárok, amik igen gyorsan szaporodnak megfelelő körülmények mellett. Azonban ezek a körülmények akváriumban nem egyszerűek- sok fény és tápanyag kell nekik. Átlagos akváriumban életben sem maradnak. Az igazi igénytelen növények drágák - lassan nőnek, de cserébe nem várnak el sokat.

Literenként lehet egy kis testű halat rakni az akváriumba

Ez még a legkisebb halakra sem igaz, a zsúfoltság a legtöbb betegség és probléma forrása. Kis halak esetében a hal testhosszának minden centiméterére két liter vizet kell számolni. Például 10 darab kifejletten 2 cm-es hal számára a minimális élettér 40 liter, a 2008-asi törvény szerint. Ez a szabály nagyobb halakra már nem érvényes, náluk jóval nagyobb vízmennyiséget kell számolni és alkati és viselkedési adottságok is befolyásolják, ezért minden fajleírásnál külön megadjuk az élettérre vonatkozó adatokat. Bővebben itt.

Egy csipet só minden akváriumba kell

A sózás valóban alkalmas a nitrit és nitrátmérgezés hatásainak csökkentésére. De ha ennek a két mérgezésnek a veszélye fennál, akkor már alapvetően rosszul csinálunk valamit. Egészséges akváriumban ez nem lehet probléma, így a sózás sem előnyös. Ráadásul a lágy vizet kedvelő halaknak nem is tesz jót, ezért csak kúraszerűen sózzuk az akvárium vizét parazitás betegségeknél. Egyes halfajok valóban szeretik, ha egy kicsit sós a vizük, de általánosságban inkább kerülendő szokás.

A só lágyítja a vizet

Ha megsózzuk a kemény vizet, akkor sós kemény vizet kapunk. A lágyítás a kalcium- és magnéziumvegyületek eltávolítását jelenti, a mezei konyhasó, azaz nátrium-klorid nem lép semmiféle reakcióba velük. Mégis egyre elterjedtebb tévhit. Valószínűleg a mosógéppekhez használt vízlágyító gyantáktól ered. Ezeket sóval kell regenerálni, amiből az átlagember csak annyit érzékel, hogy sót kell önteni a vízlágyító készülékbe. Azonban a vízlágyítást a gyanta végzi, magában a só egyáltalán nem rendelkezik vízlágyító hatással. Egyébként a sóval regenerálható gyanták helyesen haszálva sem alkalmasak akváriumhoz, mert a vízkeménységet nátriumra cserélik. Ez egy mosógépnek tökéletes, akváriumban viszont rosszabb, mint az eredeti kemény víz.

A tőzeg lágyítja a vizet

Igaz, hogy a lágy vizet kedvelő halak akváriumában hasznos dolog a tőzeg, de önmagában nem lágyít érdemleges mértékben. A tőzeget fekete víz előállítására használjuk, amit sok halfaj szeret.

Az algák lerontják a vízminőséget

Az algák valóban akkor kezdenek elszaporodni, amikor rossz a vízminőség, de az ammóniadús víz okozza az algák elszaporodását, és nem fordítva. Az átgondolatlan algairtás tovább rontja a vízminőséget. Az algák jelenléte éppen hogy mérsékli némileg a problémát, a látvány rovására. Egyedül a kékalgák elszaporodása lehet veszélyes, mert ezek a fajok képesek toxinokat termelni.

A brakkvízi halakat tarthatjuk édesvízben

A félsós vízből származó halak egy darabig problémamentesen képesek élni keményebb édesvízben, idővel viszont egyre jobban ki lesznek téve a parazitás fertőzések támadásának. A brakkvízi halak védekezőképessége a bőrfertőzésekkel szemben gyenge, mivel az enyhén sós vízben ezek nem jelentenek nagy veszélyt. 

A takarító állatok megeszik az üledéket

Az üledék nagy része ürülék, amit egyszer már megevett valamilyen állat, tehát már nem maradt benne tápanyag egy másiknak. A lebontó mikroorganizmusokat eltartja az üledék, de egyetlen hal vagy vízi gerinctelen sem fogja megenni és így megszabadítani tőle. Tény, hogy az üledékben matató állatok felkavarják és így könnyebben a szűrőbe jut, de a többit nekünk magunknak kell eltakarítani egy talajporszívóval. 

Takarítók kellenek minden akváriumba

Nem szükséges tartani őket, az akváriumot így is, úgy is nekünk kell karban tartani. Akkor tartsunk „takarító” halakat, ha szimpatikus akváriumlakónak találjuk őket és megfelelőek számukra a körülmények. 

Házmesterhalat, csigaevőt és alganyalót szeretnék!

Szép elképzelés, de mindenki mást hív házmesterhalnak és alganyalónak. A házmesterek általában a páncélos harcsák, de még közöttük is vannak 15 centis tankok és apró nano halak is. Egyesek szótárában az Ancistrus is belefér a házmester kifejezésbe. Az alganyaló legtöbbször Ancistrus, kivéve amikor éppen egy 40 centisre növő plekó, vagy egy "csupán" 20 centis, de annál agresszívabb moszatevő márna. A csigaevőnek nevezett csíkok között is van 30 centis óriás és 10 centis visszafogott méretű faj. Mielőtt a vásárláshoz jutsz, jegyezd meg a kiválasztott halak nevét, és pontosan, faj szerint! Nagyon nem mindegy, hogy a "házmesterhal" akkorára nő, mint egy ujjperced, vagy nagyobb lesz mint az öklöd.

A csigák nemkívánatos akváriumlakók

Sokan félnek a csigáktól, és mindent megtesznek, nehogy bekerüljenek az akváriumba. Általában a túlszaporodást és a növények megrágását róják fel nekik. Valójában egy egészséges akváriumban nem szokásuk túlszaporodni, és az egészséges növényeket se rágja meg a legtöbb faj. A szaporodásuk egészen könnyen kordában tartható, ha tetszenek nekünk ezek az állatok, telepítsünk nyugodtan az akváriumba.

A nagy ragadozók csak élő halat esznek

Az összes nagy ragadozó elfogadja az elölt vagy a gyári eleséget is, legfeljebb egy kis szoktatásra van szükségük. Az eleséghalak könnyen hurcolhatnak be betegséget, és ha egyáltalán etetik őket a hosszú tárolás alatt,  akkor sem jó minőségű, drága eleséggel, így elég vitaminszegény tápláléknak számítanak. A fagyasztott hal és a jó minőségű gyári eleségek tápértéke jobb és etikai kérdéseket sem vetnek fel.

Az akváriumba kell levegőztető

Külön levegőztető nem szükséges, mert a szűrők képesek ellátni ezt a funkciót is.

Elég a levegőztető, nem kell szűrés

Egyetlen akvárium sem működhet egészségesen szűrés nélkül. Igaz, létezik olyan megoldás a szűrésre, amit egy levegőztető üzemeltet, ez a szivacsszűrő. Azonban ez egy gyenge teljesítményű eszköz. A nagyon kicsi, például ivadéknevelő vagy garnélás akváriumok szűrését képes ellátni, de minden egyéb akváriumhoz komolyabb szűrőt kell venni, különben rengeteg problémát okozunk magunknak és szenvedést az állatainknak.

A levegőztető árt a növényeknek, mert kihajtja a CO2-t

Ha külön adagoljuk a CO2 gázt az akváriumba, akkor ez igaz. Viszont enélkül a növények fő CO2 forrása a légkör, ahonnan pont hogy levegőztetéssel oldódik be a leggyorsabban.

A talajt megbolygatni veszélyes

Ha a talajhoz nagyon sokáig nem nyúlunk, akkor valóban felgyűlhetnek benne mérgező gázok, amik a bolygatásra a vízbe kerülnek. Viszont ha ezek egyszer felhalmozódtak, akkor bolygatás nélkül is kockázatos a jelenlétük, mert nélkülünk is bármikor kiszabadulhatnak. De ha a talajt rendszeresen porszívózzuk, akkor tiszta és biztonságos marad.

A baktériumos készítmények kiváltják a bejáratást

A baktériumkultúrák valóban segítik a szűrőbaktériumok elszaporodását. Azonban ezek a szerek nem mindig a megfelelő fajokat tartalmazzák, és mivel élőlényekről van szó, ezért a szállítás, a tárolás és az oxigénszegény csomagolás miatt mire hazavisszük, akár hatástalanok is lehetnek. Ezért nem ajánlott teljesen ezekre hagyatkozni.

Ez a csodaszer kiváltja a vízcserét

Egyes készítményeket úgy hirdetnek, hogy nitrátbontó baktériumokat tartalmaznak és rendszeres adagolásukkal ritkábban kell vizet cserélni. Ezek a baktériumok viszont csak akkor bontanak nitrátot, ha számukra megfelelő környezetbe kerülnek, ez pedig többek között oxigénmentes. Mivel egy akváriumban ilyen zónák nem igazán akadnak, ezért hiába adagoljuk a baktériumokat, nem fognak dolgozni a nitrát eltávolításán.

Olyan éhesnek tűnnek, biztos nem ettek eleget

Egy hal örökké éhes. Akkor is, ha túlsúlyos és majd kipukkan, annyit evett. Ne dőljünk be, a túletetés az egyik legveszélyesebb és leggyakoribb hiba! 

A kagylóhéj és a csigaház jó dekoráció

Sokaknak tetszik, de jónak nem jó. Ha véletlenül semleges vagy enyhén savas a vizünk(ami ritka, de a legtöbb halnak jó), ezek a házak elkezdenek oldódni, így keményebbé és lúgosabbá teszik azt. Ha a víz már eredendően kemény és lúgos, akkor nem fognak változtatni a vízen, legfeljebb a házak mennek tönkre az algásodástól. Ilyenkor használhatunk hasonló díszeket, de a tengeri házak sehogyan sem fognak beilleni az édesvízi környezetbe.

A halak memóriája csak 3 másodperc

Bár a halak nem éppen a logikai tehetségükről híresek, a memóriájuk elég jó, nagyon sok türelemmel és a klikker képzés elsajátításával még egyszerű trükköket is taníthatunk nekik. Létezik szlalomozó és apportírozó aranyhal is, de bármelyik díszhal képes megtanulni az etetésre utaló jeleket, és előre várni a táplálékot. Amikor a patkányoknál megszokott labirintusokban tesztelték a halakat, azok valóban csak pár másodpercig voltak képesek emlékezni, merre jártak már. Ez a feladat teljesen idegen egy olyan állat számára, ami nyílt vízben mozog, és semmi szüksége olyan adatok megjegyzésére, minthogy  "balra a harmadik folyosóról jöttem".

A halak betegesek és sok a baj velük

Ha a díszhalakat a számukra ideális környezetben tartjuk, akkor nagyon ritkának számítanak a halbetegségek. Viszont sokan próbálkoznak teljesen alkalmatlan akváriumokban a haltartással, és ilyen esetben már az számít különlegesnek, ha nem betegszenek meg. A beteges halakról mindig kiderül, hogy túl kicsi, zsúfolt, elhanyagolt vagy más szempontból rossz akváriumban élnek.

A díszhalak rövid ideig élnek

Nagyon sokan tartanak nem megfelelő körülmények között díszhalakat, és azt tapasztalják, hogy néhány hónapnál, egy évnél nem élnek tovább. Ebből azt a téves következtetést vonják le, hogy a díszhalak eddig élnek, megöregedtek és természetesen meghaltak. Valójában a rossz bánásmód viszi el őket idő előtt. Egy aranyhal társunk lehet egy évtizedig is, de 40 évesnél öregebb példányt is dokumentáltak már. Az átlagos díszhal 4-5 évet él, de még a legrövidebb életű, különleges ikrázó fogaspontyok is megélnek két évet.

Ha szaporodnak a halak, akkor rendben van az akvárium

Ez az ikrával szaporodó halakra nagyjából igaz. Az elevenszülők viszont borzalmas körülmények között is képesek szaporodni. Ezek a fajok elég jól bírják a nitrátmérgezést, de ugyanúgy igénylik a tiszta vizet az egészségükhöz, mint az érzékenyebb halak.

© akvaguru.hu

Kövess minket a Facebookon is!

 

Budapest Akvarisztika

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
© Miró | W3C