« Vissza
Indiai üvegsügér - Parambassis ranga
Magyar név: Indiai üvegsügér
Tudományos név: Parambassis ranga
Rend: Sügérfélék - Perciformes
Család: Üvegsügérek - Ambassidae
Természetes élőhely: Pakisztántól Malajziáig
Méret: 8 cm
Viselkedés: csapathal
Táplálkozás: mikropredátor
Minimális akváriumméret: 90 liter
Hőmérséklet: 20-30 °C
pH: 6,5-8
Keménység: 8-20 nk°
Várható életkor: 5-6 év
Egyéb nevek: diszkósügér, Chanda ranga, sziámi üveghal
Pár évvel ezelőtt népszerű volt a mesterségesen festett változata, a diszkósügér. Ezeknek a halaknak az izomzatába élénk színű festéket injekciózak, ami az átlátszó testű halban feltűnő látványt nyújt. Sajnos ez az eljárás rendkívül fájdalmas a halak számára és jelentős részük bele is pusztult, ezért az EU állatvédelmi irányelvei és a magyar törvények is tiltják. Ennek ellenére mostanában is belefuthatunk a kereskedésekben ilyen festett példányokba. Ha ilyet látunk, véletlenül se vásároljuk meg, nemcsak az eljárást támogatjuk vele, de ezek a halak eleve rendkívül legyengültek és fogékonyak a betegségekre,
a karfiolbetegség leggyakrabban ilyen halakon fordul elő.
A természetes üvegsügér sosem volt igazán népszerű hal, talán mert kényesnek tartják. Pedig pont megfelelő neki a hazai kemény csapvíz, és a közhiedelemmel ellentétben nem létszükséglet számára a brakkvíz. A természetben sokféle víztípusban előfordul, a lágy, savas vizeken át a nagyon kemény lúgosig. A festettekkel ellentétben a természetes példányok kifejezetten ellenálló halak.
Akvárium: Édes és enyhén sós vízben is tartható. A boltokba mindig édesvízbe kerülnek a halak, ezért a brakkvízhez fokozatosan kell őket szoktatni. Ha nincs meg a csapat, akkor félénk, de 6 példány fölött felbátorodnak és belakják az akváriumot. Békés halakkal társítható, sügérfélék között kivételes esetként nem jellemző rá az agresszivitás vagy a területvédelem. A sötét talaj hozza ki a legjobban a különleges megjelenését.
Táplálkozás: Nem válogatós, apró gerincteleneket fogyaszt a legszívesebben, de a gyári tápok is megfelelőek.
Szaporodás: A hímeket a testük enyhe sárga árnyalatáról és úszóik kékes végéről ismerhetjük fel. Az úszóhólyagjuk végén fekete elszíneződés látható, ami tisztán kivehető az átlátszó izomzaton keresztül. A nőstényeknek alig van színe.
A tenyésztésükhöz helyezzünk egy 5-7 fős csapatot egy sűrűn növényesített akváriumba, aminek lágyítsuk a vizét a semleges pH eléréséig. Helyezzük az akváriumot olyan helyre, ahol eléri a reggeli napsütés. Kondícionáljuk a tenyészállatokat bőséges élő eleséggel. Az ívási kondíció elérését a hímek felélénkülő színeiről és a nőstények kikerekedett hasáról vehetjük észre. Ilyenkor este végezzünk egy erős vízcserét melegebb vízzel, az ívás a következő reggelen várható.A nőstények fejenként körülbelül 200 ikrát raknak a növényzetre, ívás után távolítsuk el a szülőket. Az ivadék 24 óra múlva kel, 3-4 nap múlva úsznik el. A felnevelésük nehéz, mert nem keresnek aktívan táplálékot, egy helyben várják hogy az apró planktonikus szervezetek arra ússzanak. Artemia naupliusszal érdemes próbálkozni, és ajánlott egy gyenge, de mindenhová elérő áramlást létrehozni az akváriumban. Fontos a jó vízminőség is.