A növényes akvarisztika nem egyszerű dolog. Egy sűrű víz alatti dzsungel vagy gyep neveléséhez rengeteg tudás, munka és pénz kell. Viszont ugyanez víz fölött, egy párás floráriumban már sokkal egyszerűbb, kezdőként is könnyen összehozható dolog - ráadásul alig kerül valamibe. 

 

A florárium régi találmány, nem más, mint egy üvegedély amiben növényeket nevelnek. A japánból indult új stílus egyediségét a vízinövények adják. Sokan Wabi-kusa néven ismerték meg a jelenséget, ez a név azonban félrevezető, ugyanis ez az ADA cég által forgalmazott, agyaggolyóba ültetett vízinövények védett márkaneve. 

Ezeket a golyókat sokféleképpen fel lehet használni, például gyeptéglaként a növényes akváriumokhoz, vagy éppen cikkünk főszereplőjáhez, a vízinövényes floráriumhoz. A wabi-kusa golyóban készen megkapunk mindent, ami a növényezéshez kell, épp csak egy tárolóedényről és a locsolásról kell gondoskodnunk. 

 

Sajnos az eredeti wabi-kusa golyó Európában még nem elérhető, de más vízinövénykertészetek forgalmaznak hasonló megoldásokat, és házilag is össze lehet rakni. Maga a földlabda nem forradalmi találmány, a kokedama nevű bonsai stílus továbbgondolása, vízi és mocsári növényekkel. Ebben a videóban megismerkedhetsz az eredeti Wabi-Kusa golyókkal. 

 

Az Európában elterjedt floráriumtípus szakított a sárgolyós megoldással, helyette hagyományos akváriumtalajba ültetik a vízinövényeket. Kicsit több munkával jár, viszont nagyobb szabadságot ad a növények elrendezésében. 

 

Miért is jó ez az egész?

 

Egy florárium egyszerűen szép - sokkal könnyebb gondozni, mint egy akváriumot. A vízinövények víz felett különleges, törékeny és kusza látványvilágot adnak. A florárium remek lehetőség, hogy felhasználjunk egy kis maradék akváriumtalajt és a metszésből származó növénydarabokat. 

 

 

Szükségünk lesz egy üvegedényre. A vízinövények emers(víz fölötti) alakban is magas páratartalmat igényelnek. Ezt biztosítja az oldalról zárt üvegedény. Gyakorlatilag bármilyen edényt felhasználhatunk a gömbakváriumtól a befőttesüvegig, a lényeg, hogy elég nagy legyen, hogy egy csipesszel elférjen benne a kezünk. Mivel az ültetéshez és a nyíráshoz szükségünk lesz némi mozgástérre, érdemes nagyobb edényt választani. Vásárolhatunk direkt floráriumhoz tervezett edényeket, ezek előnye hogy szabályosabb, tisztább üvegből készülnek, így szebb látványt is adnak. 

 

 

 Ültetőközegnek bármelyik porózus agyag akváriumi talajt felhasználhatjuk, de bonsai és orchideatalajok között is találhatunk megfelelőt. Fontos a viszonylag nagy szemű(2-4 mm) talaj, amiben a víz szabadon mozoghat. A talaj vastagságát az edénnyel arányosan variálhatjuk, de ne legyen kevesebb 2 cm-nél. A talajt evőkanállal pontosan az üveg aljába tudjuk adagolni. A homorú üvegfelületet nem egyszerű tisztítani, különösen ültetés után, ezért bánjunk óvatosan a talajjal.

 

 

Szinte bármelyik akváriumi növényt felhasználhatjuk, itt van pár konkrét javaslat. Az akvarista fórumokon gyakran hirdetnek metszésből származó növényeket, általában ingyen. 

Ha gyökeres növényeink is vannak, azokat ültessük be először. A levágott hajtásokat csipesszel dugjuk le a talajba. Sokkal egyszerűbb, mint víz alatt dolgozni, amikor az ügyetlenül ültetett növények felúsznak. Itt velünk van a gravitáció :) Kör alapú edénynél középre ültessük a magassabb növényeket, ha egy adott nézőponthoz szeretnénk igazítani alátványt, akkor hátrafelé emelkedő növényekkel érhetjük el a legjobb hatást.

 

 

 Miután elkészültünk az ültetéssel, locsoljuk meg a művet. Maximum a talaj felszínéig érjen a víz. Ezután fedjük le az edény száját fóliával. A növényeknek időre van szükségük amíg alkalmazkodnak a víz feletti élethez, ezt az időszakot magas páratartalom mellett vészelik át legkönnyebben. Eleinte csak napi 10-15 percere vegyük le a fóliát. Mivel a növények nappal fotoszintetizálnak, éjjel lélegeznek, csak egy kevés gázra van szükségük külső forrásból. Pár hét után maradandó nyílást hagyhatunk a fólián, amit fokozatosan növeljünk, mielőtt végleg megszabadulunk tőle. Ezután napi rendszerességgel párásítsunk és pótoljuk az elpárolgott vizet. Használjunk lágy vizet, különben vízkőfoltos lesz az üveg, amit nem egyszerű letakarítani. Ha elutazunk, tegyük vissza a fóliát, így egy hetet is átvészelhet a florárium. 

 

 

Ha van egy fényes ablakunk, akkor nem szükséges külön fényforrásról gondoskodni. A floráriumok szépen fejlődnek egy ablakpárkány szórt, de erős fényében. A közvetlen napfényt kerüljük. Ha sötét szobában szeretnénk elhelyezni, használjunk valamilyen növényeknek való fényforrást. Ez lehet akár egy akváriumlámpa, akár egy hétköznapi lámpatest növényes(spéci színképű) égővel felszerelve. 

 

 

A legegyszerűbb, ha akváriumvízzel locsolunk. Ha az akváriumban jól fejlődnek a növények, akkor a floráriumnak is lesz elég tápanyag. Ha intenzíven tápozzuk az akváriumot, csak alkalmanként használjuk a vizét. Az akváriumban cserélünk vizet, míg a floráriumban minden ott marad, amit egyszer beleöntünk, így akár túl is tápozhatjuk a növényeket. Ezen kívül bármilyen szobanövénytápot is használhatunk, csak figyeljünk itt is a mennyiségre, mivel igen kicsi talajtérfogatról van szó. A rendszeres tápozást kiválthatjuk talajba dugható táprudakkal. Ajánlott komplex készítményt választani, ami tartalmaz makroelemeket is. Az akváriumi tápok többsége nem ilyen, mivel a halak trágyázásához vannak igazítva.