« Vissza
Papagájsügér - Paratheraps X Amphilophus
Magyar név: Papagájsügér
Tudományos név: Amphilophus X Paratheraps
Rokonság: Sügérfélék - CICHLIDAE
Természetes élőhely: mesterséges hibrid
Méret: 20-30 cm
Viselkedés:Békés
Táplálkozás:mindenevő
Minimális akváriumméret:300 liter
Hőmérséklet: 24-29 °C
pH: 7-8
Keménység:10-18 nk°
Várható életkor: 10-15 év
A papagájsügér pontos eredete nem tisztázott. Az elterjedtebb nézet szerint hibrid, de van aki szerint inkább a citromsügér egyszerű mutációja. A hibrid elméletet támasztja alá, hogy ezek a halak kevés kivétellel meddők és a viselkedésük is sokkal békésebb. Nagy ritkán előfordul, hogy párba állnak és ikrát raknak, de az ikrák szinte mindig meddőnek bizonyulnak. A hibrid szülőfajai sem tisztázottak. Jelenleg a citromsügeret (Amphilophus citrinellus) és a Paratheraps synspilumot tartják a legvalószínűbbnek. Régebben a Heros severumot és az Amphilophus labiatust gyanúsították. A zebrasügér (Amatitlania nigrofasciata) neve is fel szokott merülni, azonban manapság gyakran láthatóak a boltokban olyan hibrid halak, amelyekben egyértelműen fel lehet ismerni a zebrasügér örökségét, így valószínűbb hogy ezeket mossák össze a papagájsügérrel. A kérdést remélhetőleg majd tisztázza egy DNS-vizsgálat.
A papagájsügérre jellemzőek az anatómiai deformitások: a leginkább szembetűnő a torz szájnyílás, amelyet képtelenek becsukni vagy rendesen kinyitni. Gyakori még a deformált írisz abnormálisan nagy pupillával, ezeknek a halaknak feltehetően a látása is sérült. A kerekded alakjukat a gerincoszlop torzulása okozza. Előfordul az úszóhólyag deformálódása is, ami szabálytalan úszást okoz. A torzulások mértéke egyedenként változó. Egyes példányok az életképtelenség határát súrolják, másoknak annyi nehézséget sem okoz az alkatuk mint egy hétköznapi, kerek testű aranyhalváltozatnak. A legtöbb akvarista etikátlannak tartja ezeknek a halaknak a tenyésztését és kereskedelmét. A papagájsügér igen gyakran esik a halfestés és a tetoválás áldozatául is, így állatvédelmi szempontból meglehetősen kérdéses a tartásuk.
A halra a világos, sárga, narancs és vörös színek a jellemzőek. A fiatal halak színe sötét. Fehér foltos tenyészváltozat is van. Festéssel és tetoválással mindenféle egzotikus színre átszínezve is árulják. A kék, zöld vagy lila halak minden esetben mesterséges úton kapták a színüket, ami egy igen fájdalmas és magas halálozási aránnyal járó eljárás, ráadásul nem is maradandó, az idegen szín idővel nyom nélkül kikopik a halból. Bár hazánk és az EU állatvédelmi szabályai tiltják az ilyen eljárásokat, a boltokban mégis könnyen találkozhatunk velük, mivel nincs ellenőrzés.
A stresszes halakon fekete foltok jelennek meg, ezeket könnyű összetéveszteni az ammóniamérgezés tüneteivel.
Élettér: Nagy testű faj, így tágas életteret igényel. Kedveli a barlangokat és a védett búvóhelyeket. Fiatalon békés, félénk természetű, kerüljük az élénk és territoriális fajok társítását. Nehézkesen táplálkozik, ezért egy népesebb akváriumban könnyen éhen maradhat. A kifejlett példányok képesek elfogyasztani a kistestű díszhalakat, de mivel ügyetlen úszók, ez ritkán történik meg. Az ivarérett egyedek visszafogott territoriális viselkedésre hajlamosak.
Táplálkozás: Karotinoidokban gazdag étrenden mutatja legszebb színét. Főleg húsevő, de egy kevés növényi anyag etetésével megelőzhetjük az emésztőrendszeri eredetű egyensúlyproblémákat.
Tenyésztés: A hímek szinte kivétel nélkül sterilek, a nőstények viszont képesek kereszteződni a legtöbb Közép-Amerikai sügérfajjal. A haltenyészetekben hormonokkal fokozzák a hímek termékenységét.