« Vissza

Sokk

Az újonnan, beszoktatás nélkül telepített halakra jellemző. Hosszú ideje elhanyagolt akváriumban vízcsere után is előfordulhat.  Egyesek szerint a pH hirtelen változása okozza, más vélemények inkább az ozmotikus koncentrációt tartják felelősnek. Annyi biztos, hogy mindkét víztulajdonság hirtelen változása képes a halakat elpusztítani.

Tünetek: Enyhe esetben letargia, étvágytalanság, rendellenes színváltozás. Súlyosabb esetben gyors légzés, a hal a talajon fekszik, nincs egyensúlya. Egyes halak teste nyálkát választ ki, ami a színüket kifakítja, ez főleg sötét állaton látszik. Az úszósugarak porcaiban hirtelen megnő a nyomás, ennek következményeként nagy darabokban képesek leesni az úszók. A súlyos tüneteket mutató halak nagy százaléka elpusztul, a túlélők immunrendszere legyengül. Nem feltétlenül érinti az összes halat.

Kezelés: Nem tehetünk sokat a beteg halért. Ha tudjuk, milyen volt az eredeti víz, akkor megpróbálhatjuk a változás mértékét némileg csökkenteni, de erre ritkán van lehetőség. A halat ívatóketrecbe vagy hálóba rakhatjuk, így az akvárium többi lakójától védve van. Ebben az állapotban még a békés halak is képesek sérüléseket okozni a betegnek. A kialakulása viszont megelőzhető. Ha hosszú ideje nem cseréltünk vizet, akkor kis, 10% körüli vízcseréket végezzünk néhány napos szünetekkel, egészen addig, amíg a víz nitrátértéke 30 mg/liter alá esik, a keménység és a pH pedig eléri a cserevíz értékét. Az új halakat fokozatosan szoktassuk hozzá a vízhez, a karanténnál leírt módszer szerint. Érdemes megmérni a szállítóvíz keménységét és pH-ját. Minél nagyobb az eltérés az akváriumunk értékeihez képest, annál nagyobb a sokk veszélye.

Hirtelen, nagymértékő hőmérsékletváltozáskor a halak hőmérséklet-sokkot kaphatnak, ami szinte azonnali pusztulást okoz. A túl hideg vízbe került hal elgyengül, lefekszik a talajra, a meleg vízbe került remeg, megpróbál kiugrani.