FŐOLDAL | KEZDŐKNEK | AZ AKVÁRIUM | HALAK | GERINCTELENEK | NÖVÉNYEK | ALGA | BETEGSÉGEK | BARKÁCSROVAT | DIZÁJN és BIOTÓP | ESEMÉNYEK
 
« Vissza

Darakór

Az egyik leggyakoribb akváriumi halbetegség. Olyan, mint az embereknél a nátha: bár fertőző kórokozó felelős a tünetekért, a betegség akkor jelenik meg, amikor az immunrendszer legyengül. Ahogy a náthavírusok, úgy a darakórért felelős Ichthyophthirius multifiliis nevű csillós egysejtű is általánosan jelen van mindenhol. És a náthához hasonlóan önmagában nem komoly betegség. Az egysejtű nem okoz elhullásokat, legfeljebb ha nagyon sokáig kezeletlenül hagyják. A darakórral kapcsolatos halpusztulásokért ritkán felelős maga a parazita. Sokkal inkább az immunrendszert eleve legyengítő okba pusztulnak bele végül a halak. Ezért minden darakóros esetnél fontos, hogy ne csak az egysejtűt kezeljük, hanem keressük meg a probléma kiváltó okát is.

Ez új halak esetében általában szállítási hiba. A túl sokáig, túl kevés vízben vagy túl hidegben szállított hal hatalmas stresszt él át, ami legyengíti az immunrendszert. Az akvárium túl hideg vize is könnyen szerepelhet az okok között. A vízminőség leromlása vagy az általánosan rossz állapota is gyakori kiváltója a betegségnek. Nagyon ritkán valóban fertőző betegségként viselkedik és egészséges akváriumban is megjelenik. Ez jellemzően vadvizekből vagy kerti tavakból betelepített növényekkel vagy állatokkal érkezik, mivel a hideg vízi változatával szemben kevésbé ellenállóak a trópusi halak. A betegségnek ez a változata nagyon könnyen gyógyítható, mivel a halak kondíciójával nincs gond. A közönséges darakór a legyengült halak betegsége, ezért sajnos gondos kezelés mellett is nehezen épülnek fel.

A fertőzés kezdetekor a halak vakaróznak, azaz erősen megiramodnak, majd lendületből hozzádörzsölik magukat valamilyen tereptárgyhoz vagy növényhez. Ha ezt látjuk, még lehet számtalan más oka is, de érdemes már itt megsózni egy kicsit a vizet(evőkanál/50 liter). Ez teljesen meg is előzheti a további tünetek kialakulását. A betegség előrehaladtával apró fehér pöttyök jelennek meg a halak testén és úszóin. Erős kopoltyúmozgás is megfigyelhető. Idővel a pöttyök szaporodnak, és másodlagos fertőzések is megjelenhetnek, mint például az úszórothadás.

A kórokozó több fejlődési stádiumon megy keresztül. A fiatal parazita a vízben úszik, majd megtapad a halak testén, és a bőrükbe fúródik. Itt a halak vérével és szöveteivel táplálkozik, amíg el nem éri a teljes érettségét. A hal megpróbál védekezni a fertőzés ellen, és fehér tokot képez a parazita köré, ezek a szabad szemmel látható pöttyök. A tok belsejében a parazita ellenáll a gyógyszereknek, ezért szükséges a viszonylag hosszú gyógykezelés. Amikor a parazita kifejlődött, elhagyja a hal testét, a talajra sülyed, ahol osztódni kezd. A hal testén egy apró seb marad, ami kaput nyit a másodlagos fertőzéseknek. A parazita  a talajon egy zselés tokot képez, aminek a védelmében intenzív osztódás játszódik le. Ennek eredményeként rengeteg új kis egysejtű kerül ki a vízbe, amik újra gazdaállatot keresnek. Akár több száz utód is keletkezhet, egyetlen kifejlett egyedtől. Erre utal a "multifilis" a latin nevében, amit "sokfiasnak" lehet fordítani. Az osztódás 26-29 fokon a leggyorsabb, ebben az esetben 8 órát vesz igénybe. Az úszó forma nem él sokáig, legfeljebb 3 napot, hacsak nem talál egy halat, aminek a bőrére tapadhat, és ebben az életszakaszban tudják kifejteni hatásukat a gyógyszerek is.

Kezelése: Tegyünk meg minden a tiszta, bomlástermékektől mentes vízért. Etessünk óvatosan, csak annyit, amennyit tényleg azonnal megesznek a halak és egy erősebb vízcsere is indokolt. Emeljük meg pár fokkal a hőmérsékletet, így a kórokozó fejlődése felgyorsul, hamarabb elér a gyógyszerre fogékony állapotába, ezzel együtt érdemes fokozott levegőztetést beüzemelni, hogy a meleg ne viselje meg a halakat. A legalapbetőbb kezelés a közönséges konyhasó, egy evőkanál/20 liter mennyiségben. Mivel ez minden háztartásban azonnal hozzáférhető, érdemes ezzel kezdeni a kezelést. A későbbiekben lehet mellette is adagolni a többi gyógyszert. Vigyázat, a tipikus darakórgyógyszerek szavatossági ideje rövid, ne tartsuk őket sokáig raktáron. A lejárt gyógyszer mérgezést is okozhat! A sóra érzékenyebb, lágy vizes halaknál ajánlott csak gyógyszeres kezelést alkalmazni. A legtöbb gyógyszer hatóanyaga a metilénkék, a malachitzöld és/vagy valamilyen rézvegyület. Minden nagy díszhalas gyártónak van valamilyen terméke darakór ellen. Ezek jóval drágábbak, mint a natúr malacitzöld vagy metilénkék, de a legtöbb esetben az utóbbiak is tökéletesen megteszik. Egyes halak rézérzékenyek, ebben az esetben csak ismert összetételű, rézmentes gyógyszert adagoljunk.

A teljes kezelés legalább 10 napig tartson, az újrafertőződés elkerülése érdekében. Az összes halat kezelni kell, nem csak a tüneteket mutatókat. A kórokozó élete jelentős részében a talajban van, így a kezelést az állandó akváriumban kell végezni, és nem karanténban.

Egyes pontyfélék, például az aranyhal fején ívási időben nászkiütések fejlődnek, amik összetéveszthetőek a darakórral.

© akvaguru.hu

Kövess minket a Facebookon is!

 

Budapest Akvarisztika

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
© Miró | W3C