« Vissza

Világítás

A növényeknek és a halaknak is szükségük van a fényre, és világítás nélkül mi sem nagyon élvezhetjük az akvárium látványát. De milyen is az ideális világítás? Sokféle típus közül lehet válogatni,ráadásul a túl kevés és a túl sok fény is gondot okozhat.

Miért nem napfény?

Egy világos szobában, az ablakhoz közel elég természetes fény éri az akváriumot, hogy az igénytelen növények életben maradjanak. Mégsem ajánlott elhagyni a világítást, mert az oldalról érkező szórt fény nem az igazi a halaknak. A napfény a természetben felülről érkezik, ez befolyásolja a halak életritmusát, ehhez igazodik a belső órájuk. A növények is felülről érkező fényben mutatják a legszebb alakjukat. Még a legvilágosabb szobában is nagyon kevés fény jut az akváriumba az igényekhez képest. A víz rengeteget elnyel, és a tető, dekoráció is sokat árnyékol. Ha szép növényzetet szeretnénk, akkor megfelelő világításról kell gondoskodnunk. És nem utolsó sorban az akvárium látványa is csak akkor érvényesül, ha megvilágítjuk az akváriumot.

Egy kevés szórt napfény jót tesz az átlagos akváriumnak. Jól kiegészíti a világítás spektrumát, kedvez a növényeknek. A közvetlen napfény viszont kerülendő. Nyáron túlmelegítheti az akváriumot, UV és IR hullámhosszai az algásodásnak kedveznek. Egy erősen megvilágított növényes akváriumnál a természetes fény jelenléte már hátrány, csak az algákat táplálja. Ezeket az akváriumokat ablaktól távol érdemes elhelyezni.

Fényerő

Mi számít gyenge, közepes és erős világításnak? Nagyon sok minden befolyásolja, így nehéz egyszerűen megmondani. Függ a vízmélységtől, a világítótestek típusától és számától, a világítótest távolságától és a növények sűrűségétől is. A legegyszerűbb módszer a teljesítményt nézni az akvárium méretének függvényében. Ez egy nagyon pontatlan számítás, de elterjedt és egyszerűen használható. A világításunk teljesítményét osszuk el az akvárium térfogatával. A kapott eredmény szerint:

0,2           Watt/liter      igen gyenge fény
0,3           Watt/liter      gyenge fény
0,5           Watt/liter      közepes fény
0,75         Watt/liter      erős fény
1              Watt/liter      Intenzív fény   

Mikor érvényes ez a számítás?

- T8 fénycsövek esetén. T5 fénycsőnél magasabb fényerőt jelent ugyanaz a teljesítmény, kompaktnál alacsonyabbat.
- Átlagos méretarányú akváriumnál
- Közepes méretű (50-80 liter) akváriumnál. Kisebb méretnél magasabb teljesítményre van szükség ugyanolyan fényerősséghez, nagyobbnál alacsonyabbra

A fentiek miatt elég sok buktatója van a számításnak, de egy általános becsléshez jó. Sok körülményt eleve nem is lehet belevenni a számításba, például a dekorációs elemek és a növényzet árnyékolását, vagy a szobába érkező természetes fényt. Léteznek pontosabb és sokkal bonyolultabb számítások, de ezekre csak akkor van szükségünk, ha versenyszinten szeretnénk növényezni. A gyakorlatban a legegyszerűbb a watt/liter elv alapján nagyjából belőni a várható fényerősséget, ez már elég a növények kiválasztásához. Az üzemelő akváriumban pontosíthatjuk utána az értéket. Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy elég erős-e a fényünk, vásároljunk egy-két szál hínárt, ezek a növények nagyon olcsók, és csak kiváló világítású akváriumokban maradnak életben. Ha a hínárokkat sikerül életben tartanunk, akkor jó esélyünk van más fényigényes növényeknél is.  
Ha az akvárium durván algásodik, és kizártuk a szűrés és a tápozás hibáit, akkor lehet túl erős a világításunk a növényeink igényeihez képest. Ilyenkor ültethetünk gyors növésű, fényigényes fajokat, vagy úszó növényekkel is árnyékolhatunk. Ez egyben a vízminőségnek is kedvez.
Ha kevés a fényünk, nem sokat tehetünk a lámpatest cseréje nélkül. Ha a fényforrás mögött nincs fényterelő, akkor tükörfólia segítségével növelhetjük az akváriumba jutó fényt. Léteznek víz alatt használható fénycsövek, ezeket elég egyszerűen rögzíteni a tető aljához, de a fényerejük nagyon gyenge a teljesítményükhöz képest. Az akváriumot áthelyezhetjük egy világosabb helyiségbe, de ez nem feltétlenül szerencsés, mert a kelleténél több napfény algásodást okoz.

Mennyit világítsunk?

A növények nem képesek a végtelenségig fotoszintetizálni. Egy idő után nem tudják hasznosítani a fényt. Az algák viszont igen, így ha túl sokat világítunk, el fogják lepni az akváriumot. Minél erősebb a világítás, annál kevesebb ideig kell világítani. 12 óra a maximum amit a növények képesek kihasználni.

0,5    Watt/liter  12 óra
0,58  Watt/liter  11 óra
0,63  Watt/liter  10 óra
0,7    Watt/liter   9 óra
0,79  Watt/liter   8 óra
0,89  Watt/liter   7 óra
1+     Watt/liter   6 óra

Milyen világítást válasszunk?

Rengetegféle gyári lehetőségből választhatunk. Léteznek tetőbe épített lámpák, az akvárium szélére ültethetők és olyanok is, amelyek felülről lógathatóak az akvárium fölé. Tetőbe épített világítás esetén zárt az akvárium, ennek hátránya, hogy a hő nagy része nem távozik felfelé, fűti a vizet, ez nyáron komoly probléma lehet. Ha rossz a lakás hőszigetelése, akkor valószínűleg hűteni kell az akváriumot (trópusi halaknál is) a legforróbb nyári hetekben, amit egy zárt tető önmagában is megnehezít, a tetővilágítás pedig tovább rontja a helyzetet. Az ilyen vízközeli lámpák hamar vízkövesednek a felcsapódó cseppek miatt, így gyakoran kell takarítanunk őket. A nyitott akváriumok látványosak, viszont az ehhez való lámpákra kisebb a kereslet, így drágábbak is.
 Az akváriumszettek  beépített világítása általában nagyon gyenge, és nem is fejleszthető, mivel nem gondoskodnak több foglalatról. A nem akvarisztikai célra gyártott lámpák egy része is használható, ha biztosítani tudjuk a páramentességet és alkalmasak a megfelelő világítótestek befogadására. Például ha az akvárium tetején üveglap van, akkor egy erősebb kompakt fénycsöves asztali lámpa is megoldhatja a világítást. 
A választáshoz az első és legfontosabb szempont, hogy a világítótest cserélhető legyen. Ez olyan alapvető elvárás egy lámpától, hogy az embernek eszébe sem jut, hogy esetleg nem így van. Viszont léteznek olyan akváriumszettek, amelyek speciális, foglalattal egybeépített fénycsővel üzemelnek, és csak együtt lehet az egészet kicserélni, jó drágán. A következő kritikus szempont, hogy a világítótest olyan szabvány legyen, ami könnyen beszerezhető az országunkban. Ha szeretnénk elkerülni a sok utánajárást, olyan lámpát érdemes választani, ami T8 vagy T5 fénycsővel üzemel, ezek hétköznapi használatban is közönséges fénycsövek.

Fénycsövek

Manapság a legelterjedtebb a fénycsövek használata. A legtöbb akvarisztikai lámpa, beépített világítás fénycsöveket használ. Sokan neoncsőnek nevezik, de a mai csövek már higanygőzzel vannak töltve neongáz helyett. Ez a feszültség hatására UV fényt ad le, amit a csövön található bevonat látható fénnyé alakít. Az UV fényt a cső üvege kiszűri, de az öreg fénycsövek esetében ez már nem tökéletes, így algásítnak. Általánosságban évente érdemes cserélni a csöveket.

Az akvarisztikai fénycsövek néhány évtizede még szükséges többletkiadást jelentettek, manapság azonban az általános célra gyártott csövek ugyanolyan jók, néhány esetben még jobbak is. A díszhalas boltokban kapható csövek a legdrágább megoldást jelentik, és nincs egyértelmű előnyük. Még a viszonylag speciális típusok, például a növénytermesztéshez használtak is megtalálhatóak a nem akvarisztikára szakosodott, de amúgy jó nevű márkák kínálatában, jóval olcsóbban.

A fénycsövek által leadott fény színspektruma nem egyenletes, egyes tartományokban erős, másokban gyenge.  A túl régen gyártott és a nagyon olcsó típusok esetében a spektrum túlságosan hiányos, hogy a növényeink jól fejlődjenek és a látvány igazán szép legyen. A modern, jó minőségű általános fénycsövek közül szinte mindegyik megfelel akvarisztikai célra, de azért nem árt ha tudjuk milyen szempontokat kell nézni. A megfelelő csöveket három- vagy ötsávos néven találhatjuk meg. Egy háromtagú számmal jelölik meg a csöveket, amiből ezeket az adatokat kiolvashatjuk . A szám első tagja a színvisszaadásra utal, ami háromsávos fénycsőnél 80%, ötsávosnál 90%, ebből a 8 vagy a 9 kerül be a kódba. A második és a harmadik számjegy a színhőmérsékletet mutatja. Például egy 865-ös cső esetében az első 8-as 80%-ot jelent, a 65 a 6500K színhőmérsékletre utal.

A fénycsövek szórt fényt adnak le, nem vetnek éles árnyékot. Bár ténylegesen ez mesterséges hatás, a mégis természetesnek érzi az emberi szem a látványt. A fénycsövek legfeljebb 50 cm vízmélységet képesek megfelelően bevilágítani, mélyebb akváriumhoz más megoldás kell. 

T8

A T8 a legelterjedtebb az összes fénycsőtípus közül, a legtöbb gyártó ezt használja a gyári tetőkhöz. Vastagabb, 2,6 mm átmérőjéről ismerhetjük meg. Viszonylag régi, ezért sok szempontból már elavult típus, de egyben a legolcsóbb is, ezért sokan használják. Az újabb típusokhoz képest rövidebb életű és adott teljesítményen kevesebb fényt ad le. Az akvarisztikai T8 fénycsövek választéka igen nagy.

T5

1,6 cm átmérőjű, a T8-nál vékonyabb csövek. A T8 csövekhez képest 10-17%-kal több fényt adnak le és élettartamuk is hosszabb. A korszerű akváriumvilágítások T5-öt használnak, de nálunk még nem elterjedtek, ezért viszonylag drágák. A T5 fénycsöveken belül is két különböző típus van, a nagy hatásfokú HE(high efficiency) és a nagy fényerejű HO(high output) csövek. Egy adott lámpatestbe vagy az egyik, vagy a másik típus való, nem cserélhetőek fel. Mivel a két típusba tartozó csövek hossza és teljesítménye is eltér, ezért nem tudunk rossz csövet rakni a foglalatba. Ha megengedhetjük magunknak, akkor érdemes T5-ös lámpát vásárolni. Ez a leginkább kiforrott, jól bevált technológia.

Kompakt fénycsövek

Sokan energiatakarékos izzónak hívják, valójában viszont egy feltekert fénycsőről van szó, aminek tömeggyártott típusait a hagyományos égőfoglalatba(E27) csavarhatjuk be. Ezek a típusok praktikusak, ha valamilyen hagyományos lámpát szeretnénk akváriumvilágításra használni. A lapos, kétcsapos(G23) foglalatű változatát néhány gyári akváriumlámpában is megtaláljuk.  Házilag barkácsolt világításokhoz népszerű választás, mivel a szerelésük egyszerűbb a hagyományos fénycsövekhez képest. A kompakt fénycsövek előnye, hogy viszonylag rövid hosszal erős fényt adnak le, és egyszerűen használhatóak a hagyományos izzók helyettesítésére. Nano és a kocka alakú akváriumokhoz praktikusak az arányaik.Teljesítményükhöz képest kevesebb fényt adnak le, mint egy T5.

Hagyományos izzó

Ma már nem használják az akvarisztikában, mivel teljesítményéhez képest nagyon kevés fényt ad le, ellenben rengeteg hőt termel. Ez a fény viszont teljes spektrumú, így a maga korában jó megoldás volt. A régi akvarisztikai könyvekben hagyományos izzókban mérik a fény erősségét, így előfordul, hogy 2W/litert vagy többet is javasolnak. Ez a modern fényforrásokkal már túl erős világítást jelentene.

Fémhalogén

Jelenleg a legerősebb akváriumvilágításnak számít. Tengeri akvarisztikában népszerű módszer a korallok magas fényigénye miatt. Édesvízben mély akváriumoknál használják, mivel a fénycsövek 50cm vízmélység fölött már nem hatékonyak. A csúcstechnológiájú növényes akváriumokban a jellegzetes fény-árnyék hatása miatt kedvelik, mivel erősebb, élesebb árnyékokat ad, mint a fénycsövek. Használatával teljesen élethű napfényhatást érhetünk el.
Ezek a lámpák hatalmas mennyiségű hőt termelnek, ezért csak az akvárium fölé felfüggesztve használhatóak, megfelelő hőelvezetéssel. Nagy teljesítményük miatt a fogyasztásuk is tetemes. Az akvarisztikai célra gyártott fémhalogén lámpák nagyon drágák.

LED

A LED a legígéretesebb technológia a világítások között, de a gyakorlatban még nem jelentek meg a hétköznapi szinten is használható termékek. A piacon található néhány akvarisztikai típus vagy drága, vagy nagyon rossz minőségű, a nem akvarisztikai fényforrások pedig eleve alkalmatlanok ilyen célra. A  fénycsövekhez képest egy LED világítás több fényt ad le azonos teljesítményen, és az élettartama is nagyságrendekkel nagyobb egy ilyen világításnak, így hosszú távon gazdaságos megoldás. Nagy teljesítménynél komoly előny, hogy kevesebb hőt termel, mint más fényforrások. Ezt a hőmennyiséget viszont sokkal kisebb területen adja le, így a hűtést meg kell oldani. A LED lámpák fénye kevésbé szórt, napfényszerű hatásuk van, élesebb árnyékokkal és kontrasztokkal. Az olcsóbb LED világítások fényereje gyenge, színspektruma gyakran hiányos, ráadásul a hőelvezetés nem megoldott, így idővel maradandóan gyengül a fényük és a kék felé torzul a spektrumuk a túlmelegedés miatt.  Ezek a lámpák csak árnyéktűrő növényekhez használhatóak. A jobb, igényesebb növényeket is ellátó LED lámpák ára egyelőre még irreálisan magas a hasonló fényerejű fénycsöves világítótestekhez képest.

Színhőmérséklet

A fehér fény a gyakorlatban sosem teljesen fehér. Ezt írja le a színhőmérséklet, ami azt fejezi ki, hogy egy melegített  tárgy milyen színű fénnyel izzik egy adott hőmérsékleten. Először vöröses színű lesz, majd ahogy egyre melegebb, sárga, majd fehér, végül kékes. A fénycsövek esetében ennek a színhőmérsékletnek nincs fizikai jelentése, mivel nem izzással keletkezik a fényük. A színhőmérséklet esetében a magas értéket a kékes árnyalatok jelentik, az alacsonyat a sárgás, vöröses színek. Ezzel szemben a hétköznapi életben pont fordítva használjuk  a kifejezéseket, a kék a hideg szín, a vörös pedig a meleg. A fénycsövek esetében a megnevezésük általában a hétköznapi szóhasználatot követi, tehát egy melegfehér alacsony színhőmérsékletet, míg egy hidegfehér magas színhőmérsékletet takar, de vannak eltérések, ezért érdemesebb inkább a számokat nézni: a 2700K sárgás fényt jelent, a 6500K tiszta fehéret, a 8000K kékeset. Ha nem vagyunk biztosak benne, mit is várjunk, vásároljunk nagyobb áruházban vagy szakboltban, ahol megnézhetjük egy-egy adott cső színét működés közben.

Számít ez nekünk az akvarisztikában?

Sokan esküsznek rá, hogy csak az alacsony, vagy éppen a magas színhőmérséklet jó a növényeknek és nem jó az algáknak.  A gyakorlatban mindegyik típus használhatónak bizonyul, a növények is nőnek, és létezik algamentes akvárium mindegyik alatt. Algásodás esetén segíthet a fénycsőváltás, de nincs általánosan bevált szabály. Lehet, hogy egy akváriumon segít a hidegebb fényre váltás, egy másikon pedig a melegebb javít. Érdekes példa, hogy a rózsaszín növényes csövek színhőmérséklete szélsőségesen eltér a gyártók között, pedig azonos funkciót töltenek be. Például a Hagen flora-glo 2800K, a Sera plant color 4900 K,  a Sylvania grolux pedig 8500 K színhőmérsékletű.

A trópusi akváriumokat sárgásabb, alacsony színhőmérsékletű fénnyel szokás megvilágítani, mivel jól tükrözi a természetes fényhatásokat. Hidegebb fehér fényforrás mellett ezt a hatást csersavas vízkezelőkkel imitálhatjuk. Az afrikai sügérfélék akváriumában a hideg, kékes fényű fényforrások kedveltek. Tengeri akváriumokban extrém magas színhőmérsékletet használnak, ezek a fényforrások édesvízi akváriumokban kerülendők, mert UV tartományban is sugároznak. Ez egy tengeri akváriumban szükséges, édesvízben viszont algásít.

Az akvarisztikai fénycsövek sokkal változatosabb színvilággal rendelkeznek, mint a háztartási célra gyártottak, ami esztétikai szempontból hasznos lehet. Például akvarisztikai "napfény" csövekből létezik enyhén zöldes árnyalatú, ami gyönyörűen kiemeli a növényzet színét. 

A "növényes" csövek rózsaszín vagy lila árnyalatúak. A növények a spektrumból szinte csak a vörös és a kék árnyalatokat hasznosítják, így elvileg a vörösben és kékben erős fényforrások kedvezőek lennének. A gyakorlatban viszont annyival gyengébb fényt adnak le, hogy nem nyerünk sokat a velük. Akkor érdemes használni őket, ha az akvárium vörös árnyalatait szeretnénk hangsúlyozni. Bár a többi hullámhossz nem kell a növényeknek, nekünk szükségünk van rá hogy élvezni tudjuk a látványt, és a halaink számára is a kiegyensúlyozott spektrumú fény a természetes.

A gyakorlatban a legelterjedtebbek a 6000-6500K (860,865) körüli hagyományos(nem akvarisztikai) csövek. Ezek fénye hófehérnek látszik, és jóval olcsóbbak az akvarisztikai csöveknél. Komoly növényes akváriumoknál is ezek a népszerű fénycsövek, mivel ezek adják a legnagyobb fényerőt. A nagyobb, 3-4 csövet is használó világításoknál előfordul, hogy egy rózsaszín növényes csövet raknak a fehér fényűek mellé.