FŐOLDAL | KEZDŐKNEK | AZ AKVÁRIUM | HALAK | GERINCTELENEK | NÖVÉNYEK | ALGA | BETEGSÉGEK | BARKÁCSROVAT | DIZÁJN és BIOTÓP | ESEMÉNYEK
 
« Vissza

Mexikói vaklazac - Astyanax mexicanus

Magyar név: Mexikói vaklazac
Tudományos név: Astyanax mexicanus jordani
Rokonság: Pontylazacok - Characidae
Természetes élőhely: Mexikó, Texas
Méret: 10-12 cm
Viselkedés:rajhal, némileg agresszív
Táplálkozás: mindenevő
Minimális akváriumméret: 100 liter
Hőmérséklet: 20-25 °C
pH: 6-7,8
Keménység: 10-30 nk°
Várható életkor: 5-6 év

Egyéb nevek: Barlangi vaklazac, Barlangi vaktetra

Az astyanax ógörög kifejezés jelentése nagy király, a jordani David Starr Jordan halkutatóra utal. A mexicanus értelemszerűen a mexikói élőhelyre. Bár egyes forrásokban az szerepel, hogy a Jordán folyóból származik, ez csak egy félreértés.

Meghökkentő külsejű, de egyszerűen tartható hal. A halnak két alakja létezik. A közismert, pigmenthiányos, vak és szemnélküli változat mellett él egy felszíni forma, ami pigmentált és hétköznapi, látó hal. A két alak problémák nélkül összeívhat. A legújabb kutatások szerint a kétféle populáció genetikailag eltér, egyes források A. mexicanus(látó) és A. jordani (vak) néven külön fajként kezelik őket. A IUCN Vörös Listán alfaji szinten elkülönítve szerepel a vak változat, Astyanax mexicanus ssp. jordani néven. A vak változat csak és kizárólag Mexikó barlangi vizeiben él, a látó szélesebb körben elterjedt, Guatemalától az USA déli részéig.  Genetikai és evolúciós kutatások népszerű alanya. 

Oldalvonalával kiválóan érzékeli a környezetét, így ugyanolyan ügyes úszó, mint látó társai. A szaglása kiváló, így a táplálékot is könnyen megtalálja.

Beszerzése: Időnként divatba jön és elterjed az akvaristák között, majd évekre eltűnik a piacról. Mostanában nem tartozik a népszerű halak közé, de a nagyobb kereskedésekben és a börzéken rendszeresen felbukkan.

Élőhely: A fényt egyáltalán nem érzékeli, így az akvárium világítására sem kényes. A szépsége igazán gyenge, féloldalról érkező fényben érvényesül, amikor pikkelyeinek gyöngyházfénye jól látható. Aktív, élénk úszó, igényli a tágas kiúszóteret. A berendezés legyen sziklás, árnyéktűrő növényeket telepíthetünk. Az öreg példányok hajlamosak csipkelődésre, ezért félős és érzékeny halakkal ne társítsuk. A gyenge, beteg halakat megtámadhatják. Vízkeménység és kémhatás terén nem válogatós, csapvizes akváriumba ideális hal.



Etetés: Falánk, nem válogatós. Egyáltalán nem akadályozza a látás hiánya, más halfajok mellett is megszerzi a táplálékát. A haltetemeket elfogyasztja.

Szaporodás: A nőstények nagyobbak és kerekebbek. Az íváshoz szükséges kondíciót élő eleségek etetésével érhetjük el. Az ívást a hőmérséklet 18-20 fokra csökkentésével válthatjuk ki. Az ikrák érzékenyek a mozgatásra, így a kannibál szülőket kell minél előbb eltávolítani a szaporító akváriumból. Az ikrarács hasznos lehet. Az ivadék egy nap múlva kikel és további 5-7 nap szükséges a szikszacskó felszívódásához és az elúszáshoz. Az ivadék falánk és gyorsan nő, a frissen kelt Artemia megfelel első eleségnek.

© akvaguru.hu

Kövess minket a Facebookon is!

 

Budapest Akvarisztika

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
© Miró | W3C